Back to top

Piráját találtak a Sebes-Körösben

Elpusztult vöröshasú piráját (Pygocentrus nattereri) találtak Nagyváradon a Sebes-Körösben - közölte a múlt hét végén az Ebihoreanul.ro bihari hírportál.

piranja_pixa.jpg

Illusztráció
Illusztráció
A Dél-Amerikában őshonos édesvízi halfajta egy példányát két horgász találta meg szerdán, akik a folyó városi szakaszán egy horgászhelyet próbáltak megtisztítani a hulladéktól. Egyikük a portálnak elmondta:

a 11 centiméter hosszú hal nem sokkal korábban pusztulhatott el, valószínűleg azért, mert szerdára a Sebes-Körös vizének hőmérséklete 10 fok alá esett. Ez a halfajta viszont a 13 és 35 fok közötti hőmérsékletű vizekben érzi jól magát.

A haltetemet a helyszínen vizsgálta meg a Környezetvédelmi Őrség Bihar megyei kirendeltségének vezetője, Sever Serbanescu. A szakember a portálnak elmondta: több intézményt is riadóztatott, hogy közösen próbálják kideríteni, hogyan kerülhetett vöröshasú pirája a Körösbe. Hozzátette: a dél-amerikai ragadozó a Körösben nem képes átvészelni a telet, de megtelepedhetett a Körösbe Nagyváradon ömlő Pece patakban, melynek a belefolyó termálvíz miatt jóval melegebb a vize. Úgy vélte, ha ez megtörtént, a vöröshasú pirája veszélyt jelent az őshonos fajokra.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mindössze 25 nap után fogytak el a 2023-as osztrák halkészletek

Nem sokkal a hónap vége előtt Ausztria halkészletei már elfogytak jelentette be az Aquaculture Stewardship Council (ASC). Ha csak helyben termelt halat fogyasztanának az osztrákok, a szupermarketek polcai az év hátralévő részében üresek lennének. A Hazai Haltermelés Napját 2023. január 25-én érték el, egy nappal korábban, mint az előző évben.

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

Csak az a vízmennyiség adható át, amely nem szükséges a magyar területen

Erről tájékoztatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság, miután megkérdeztük, mi a véleményük a Duna Charta januárban nyilvánosságra hozott közleményéről, amiben az osztrák mezőgazdaság Szigetközből származó vízellátása ellen tiltakozik.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

Némileg csökkenhetnek egyes élelmiszerek árai

Ez év második negyedévében várhatóan megáll az élelmiszerárak drasztikus mértékű növekedése, egyes termékpályacsoportoknál akár még fogyasztóiár-csökkenés is előfordulhat a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek prognosztizálása szerint.

Alföldi dudoros és bécsi keringő - galambkavalkád Dabason

Dabason rendezték meg a szokásos év eleji nagyszabású galambkiállítást, melyen három fajtaklub jubileumáról is megemlékeztek. A Pergő Fajtaklub 100 éves, a Magyar King Klub 60, a Mondain Fajtaklub pedig 50 éves idén.

Hamarosan hóvirágünnep

Az Alcsúti Arborétumban minden évben ünnep a hóvirágnyílás. A pontos dátuma értelemszerűen nem rögzíthető előre, de az biztos, hogy most már a küszöbön áll. Érdemes figyelni a híreket!

Méhbarát téglát alkotott egy brit kutatócsoport

A beporzók fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni: a mezőgazdaság és az ökoszisztéma számára is nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak. De hogy segíthet rajtuk egy tégla?!

Megzakkant rovarok, süket madarak: ezt teszi a fény és hangszennyezés

Az emberi tevékenység nagyon sok szempontból hatással van az állatvilágra. Az éjszakai közvilágítás, a rádiójel sugárzás mind befolyásolják - sok esetben nagyon kedvezőtlenül - az állatok életkörülményeit.

Schmidt Egontól búcsúzunk

91 éves korában elhunyt Schmidt Egon neves ornitológus, Kossuth-díjas író, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapítója és tiszteletbeli elnöke, a magyar természetvédelmi ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte.