Back to top

A KAP II. pillére szerinti vidéki együttműködések különböző formái

Az együttműködések támogatásának egyik általános célja az agrárium és a helyi közösségek tagjainak ösztönzése a közös cselekvésre és közös projektek megvalósítására. Tekintettel a magyar mezőgazdaság strukturális helyzetére, valamint a közeli és a távolabbi jövőben formálódó kihívásokra, a fenntartható mezőgazdaság megvalósulásában a gazdálkodói együttműködéseknek kiemelkedően fontos szerepe van.

Különösen azért van szükség a gazdálkodók együttműködésének ösztönzésére, mert az erre való önálló készség és hajlandóság szintje napjainkban rendkívül alacsony Magyarországon. Az alábbiakban bemutatásra kerül a KAP Stratégiai Terv II. pillérének néhány kiemelt, együttműködés alapú beavatkozása. A Stratégiai Terv az alábbiakon kívül számos egyéb együttműködési beavatkozást is tartalmaz, melyek ismertetésére, eltérő témájuk miatt, külön program keretében kerül sor.

Az együttműködések támogatásáról és az együttműködés alapú beavatkozásokról általánosságban elmondható, hogy csak abban az esetben nyújtható támogatás, ha legalább két tagból álló, újonnan alakuló csoport a kedvezményezettje, vagy régebb óta létezik, de új, az addigitől eltérő tevékenységet végez.

A Termelői csoportok, termelői szervezetek támogatása beavatkozás célja termelői csoportok, termelői szervezetek és termelői integrációs szervezetek megalakulásának és működésének ösztönzése, ezáltal a termelők jövedelempozíciójának stabilizálása, illetve erősítése, valamint közvetett módon a vidéki életkörülmények javítása.

Az együttműködések azért is szükségesek, mert termelői összefogás hiányában a termelők alkupozíciója az ellátási láncban gyenge marad. A beavatkozásnak csak elismert termelői csoportok vagy termelői szervezetek lehetnek kedvezményezettjei.

Együttműködések támogatása új OEM/OFJ/FJ/HKT létrehozására az EU-s minőségrendszerek keretében:

A beavatkozással az uniós minőségrendszereken belül eredetmegjelölések és földrajzi jelzések OEM/OFJ/FJ-ként történő elismertetését, illetve hagyományos különleges termékek elismertetését kívánjuk támogatni. Az értéklánc szereplői között újonnan létrejött együttműködések keretében, azaz új csoportosulás létrehozásával, vagy meglévő csoportosulás által új tevékenység keretében lesz lehetőség támogatáshoz jutni.

A beavatkozással olyan együttműködések létrejöttét ösztönözzük, amelyek arra irányulnak, hogy az EU-s minőségrendszereken belül új termékleírások kerüljenek kidolgozásra és új elnevezések kerüljenek bejegyzésre. A beavatkozás célja az EU által elismert minőségrendszerekben részt vevő gazdaságok versenyképességének a növelése, a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban, valamint a minőségrendszerben részt vevő felek közötti együttműködés erősítése.

Már létező nemzeti minőségrendszer vagy uniós minőségrendszerben bejegyzett OEM/OFJ/FJ/HKT keretében való együttműködés esetén a beavatkozás két célterületből tevődik össze:

1. EU által elismert minőségrendszerek:

– A beavatkozás célja az, hogy javítsuk a minőségrendszerekben résztvevő termelők, előállítók részvételét olyan együttműködésekben, amelyek az uniós szinten elismert, a földrajzi árujelzők, illetve hagyományos különleges termékek hivatalos uniós (eAmbrosia) nyilvántartásaiban „nyilvántartásba került” státusszal szereplő elnevezéssel forgalomba hozott termékek piacra jutását segítik, valamint értékláncban betöltött szerepét erősítik. A beavatkozással ösztönözni kívánjuk, hogy az értéklánc minőségrendszerekben résztvevő szereplői között minél hatékonyabb együttműködések alakuljanak ki.

2. Nemzeti szinten elismert minőségrendszerek:

– A nemzeti szinten elismert és nyilvántartásba vett minőségrendszerek, illetve önkéntes mezőgazdasági termék-tanúsító rendszerek keretében előállított termékek magasabb minőséget képviselnek, mint a jogszabályok által támasztott minimum követelményeknek megfelelő, más, hasonló termékek, ezért a minőségrendszerek ismertségének és elismertségének ösztönzése a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását és fogyasztását is ösztönzi. A beavatkozással ösztönözni kívánjuk a tanúsítottan magasabb minőséget képviselő termékek előállítását. E célterület keretében olyan csoportok juthatnak támogatáshoz, melyek már tagjai egy hazai minőségrendszernek, vagy ilyen minőségrendszert kívánnak létrehozni, vagy csatlakozni kívánnak egy már létező minőségrendszerhez.

Minőségbiztosítási és irányítási rendszerekhez történő csatlakozás támogatása által elérni kívánt cél, hogy a gazdálkodókat együttműködésre ösztönözve segítsük hozzá a tanúsítványok megszerzéséhez. A nemzetközi piacok által elfogadott és egyre inkább elvárt minőségbiztosítási és irányítási rendszerekhez való csatlakozás jelentősen képes javítani a gazdálkodók szerepét az értékláncban, új piaci lehetőségek megragadásában, ugyanakkor hozzájárulhat a megtermelt élelmiszerek minőségének, illetve a termelés környezeti és társadalmi körülményeinek javulásához is.

Számos minőségbiztosítási és -irányítási rendszer kínál csoportos tanúsítási lehetőséget is, aminek megragadása elsősorban a kisebb gazdálkodók számára jelenthet reális lehetőséget a minősítésre.

A hazai közös megközelítés ugyanakkor mindenképpen ösztönzést igényel, első sorban a kis üzemmérettel rendelkező gazdálkodók körében. A beavatkozás keretében erdőgazdálkodók, mezőgazdasági termelők és élelmiszer-feldolgozók csoportjai juthatnak támogatáshoz olyan minőségbiztosítási tanúsítások megszerzésének érdekében, mellyel még nem rendelkeznek.

A Minőségrendszerek tájékoztatási és promóciós tevékenységének támogatása beavatkozás két célterületből tevődik össze:

1. EU által elismert minőségrendszerek népszerűsítése:

A első célterület az EU által elismert minőségrendszerek (földrajzi árujelzők, hagyományos különleges termékek) nép­szerűsítésére, illetve az uniós szinten elismert, a földrajzi árujelzők, illetve hagyományos különleges termékek hivatalos uniós (eAmbrosia) nyilvántartásaiban szereplő termékekre irányuló tájékoztatási és promóciós tevékenységek támogatását foglalja magába. Célkitűzés, hogy az EU által elismert minőségrendszerek, valamint a földrajzi árujelzők, illetve hagyományos különleges termékek eAmbrosia nyilvántartásaiban „nyilvántartásba került” státusszal forgalomba hozott termékek ismertek és elismertek legyenek a hazai piacon és a vásárlók körében. A célterület keretében az 1308/2013/EU, az 1151/2021/EU, valamint az (EU) 2019/787 rendeletek szerinti csoportosulások és azok együttműködése juthat támogatáshoz.

2. Elismert nemzeti minőségrendszerek népszerűsítése:

A második célterület a nemzeti szinten elismert és nyilvántartásba vett nemzeti minőségrendszerek, illetve önkéntes mezőgazdasági terméktanúsító rendszerek (a továbbiakban együtt: minőségrendszerek) által tanúsított termékeket népszerűsítő tájékoztatás és promóciós tevékenységek támogatására irányul. A beavatkozás nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a Magyarország által elismert minőségrendszerek és az azok keretében előállított termékek ismertek és elismertek legyenek a piacok és a vásárlók körében. E célterület keretében minőségrendszert működtető természetes és jogi személyek csoportosulásai lehetnek támogathatók.

A digitalizáció nyújtotta előnyök a vidékfejlesztési együttműködések keretében is megjelennek. A Vidékfejlesztési együttműködések a kistelepülések digitális átállásának támogatásért (okos falu) beavatkozás célkitűzése az, hogy a hátrányos helyzetű, lemaradó térségekben élők felzárkózzanak a digitális eszközök segítségével, a települések kidolgozzák saját okos falu stratégiájukat, illetve a kidolgozott stratégia alapján a digitalizáció adta lehetőségeket a lakossági igények kiszolgálását biztosító közösségi fejlesztésekre fordítsák. Az együttműködés lehetőséget biztosít, hogy a vidék népességmegtartó és népességvonzó ereje növekedjen, az agrárium és a helyi közösségek tagjai együttműködésében aktív helyi közösségek alakuljanak ki. Az okos falvak gyakorlati megoldásokat keresnek a helyi gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokra és törekszenek arra, hogy a digitális technológiák felhasználásával a lehető legjobbat adják a helyi lakosságnak.

Egy együttműködés keretében településenként egy-egy okosfalu-stratégiát kell készíteni a település adottságainak megfelelően. Az együttműködésnek részét képezheti az együttműködésben részt vevők beruházása, ha az nem elszeparált, hanem közösen létrehozott beruházás.

A beavatkozás keretében kizárólag új együttműködés és már létező együttműködés új tevékenysége támogathatók. A KAP Hálózat vidék- és térségfejlesztési támogató egysége segíti az okosfalu-stratégiák kidolgozását.

A támogatható kedvezményezettek köre: magán- és jogi személyek, nonprofit szervezetek, egyesületek, szövetkezetek, önkormányzatok és ágazati kamarák. A jogosultság kritériuma, hogy legalább két partner együttműködése keretében valósuljon meg az 1000 fő lakosságot elérő okosfalu-projekt, és legalább az egyik partner települési önkormányzat legyen. A kiválasztási kritériumok között hangsúlyosan szerepel az okos falu programterv minősége.

A beavatkozás kötelezettségeinél szerepel, hogy a stratégiát megvalósítóknak kötelező részt vennie egy képzésen, amelynek része a digitáliskompetencia-fejlesztés.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

Kevesebb műanyagba csomagolják a sonkákat is

Újabb 14 százalékkal csökkenti a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét a Pick Szeged Zrt., január végétől a szeletelt Pick szalámik után már a Herz sonkák is kisebb tálcaméretben és megújult csomagolásban kerülnek a polcokra - tájékoztatta a Bonafarm csoporthoz tartozó élelmiszeripari cég szerdán az MTI-t.

Az élelmiszerár-stop kivezetését szorgalmazzák az ágazati szereplők

Az első élelmiszerár-stop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke.

Reménykeltő ősziek, romló piacok

Mi lesz most a gabonával? Erre felelj, de őszintén, jön a további biztatás, mert elhangzott a tv-ben, hogy a liszt ára 5 százalékkal fog csökkenni. Az mit jelent a búza esetében, és azt is jó lenne tudni, hogy mennyivel lesz olcsóbb a kenyér? Érdemes az egésznek utánaszámolni, mielőtt az ember bármit mondana, vagy olyan szaktekintélyt megkérdezni, akinek a szavára eddig minden körülmények között adhattunk.

Némileg csökkenhetnek egyes élelmiszerek árai

Ez év második negyedévében várhatóan megáll az élelmiszerárak drasztikus mértékű növekedése, egyes termékpályacsoportoknál akár még fogyasztóiár-csökkenés is előfordulhat a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek prognosztizálása szerint.

Alföldi dudoros és bécsi keringő - galambkavalkád Dabason

Dabason rendezték meg a szokásos év eleji nagyszabású galambkiállítást, melyen három fajtaklub jubileumáról is megemlékeztek. A Pergő Fajtaklub 100 éves, a Magyar King Klub 60, a Mondain Fajtaklub pedig 50 éves idén.

Van környezetszennyezőbb a kapszulás kávénál

A kutatók azt vizsgálták, hogy összességében a kávé teljes életciklusát figyelembe véve melyik változat a legjobb és legrosszabb hatással a környezetre.

Gombák vizsgálatához nyert pályázatot az SZBK kutatója

A gombák soksejtűségének és morfogenezisének genetikai szabályozását vizsgálja tovább Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) támogatásával - közölte honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó intézet kedden.

Továbbra sem optimisták a német kiskereskedők

A tavalyi visszaesés után az idén tovább csökkenhet reálértéken a kiskereskedelmi forgalom Németországban az ágazat vezető érdekképviseletének kedden közölt előrejelzése szerint.

Látható módon kell jelölni, ha rovarfehérjét tartalmaz egy termék

A vásárlók pontos tájékoztatása érdekében módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét az Agrárminisztérium, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a boltok polcain - jelentette be Nagy István tárcavezető.