„A talajon nem állunk, hanem élünk is”, ezzel a Dr. Stefanovits Pál idézettel köszöntötte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár, a talajszelvény átadásának eseményéül szolgáló, Magyarország Talaja 2022 szakmai konferenciát.
Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy az ENSZ 68. Közgyűlése 2013-ban nyilvánította december 5-ét a talaj világnapjának. Hangsúlyozta,
A megfelelő mennyiségű, egészséges és jó minőségű élelmiszertermelés alapja a termőföld. Az egészséges talaj azonban nemcsak az élelmezésbiztonságot, hanem a környezet- és klímavédelmet is szolgálja, hiszen szénmegkötő és tisztítóképessége is kiemelkedő, ami kihat az élet minőségére is.
Hazánkban a termőföld, a talaj rendkívül fontos környezeti erőforrás és egyben gazdasági tényező. Magyarország földterületének csaknem 54 százaléka mezőgazdasági hasznosítás alatt áll.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a hazai agrárpolitika kiemelten kezeli a talajjavítás és a fenntartható talajművelés kérdését.
A kormány 2021-ben fogadta el a Talajvédelmi Cselekvési Tervet, amely a közös felelősségre épít és az utólag büntető hatósági munkáról a megelőző tudásmegosztó talajvédelemre helyezi a hangsúlyt.
Feldman Zsolt kitért arra is, hogy Magyarország Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervének elfogadásával a 2027-ig terjedő időszak agrártámogatási keretei számos olyan intézkedést tartalmaznak, amelyek a talajállapot javítására ösztönzik a magyar termelőket.
A szakmai konferencián Frizon-Somogyi Orsolya osztályvezető-helyettes ismertette az uniós szakpolitikai célokat. Elmondta, hogy az Európai Unió 5 missziót, olyan küldetést határozott meg, amelyeket kiemelten fontosnak tart az elkövetkezendő években. Ilyen például a rák elleni küzdelem, az alkalmazkodás az éghajlati változásokhoz és a talajvédelem is. A missziókra külön forrás áll rendelkezésre, összesen 5,3 milliárd euró keretéig. Ennek arányos része jut talajvédelemre. Például az unió területén 100, így hazánkban is néhány olyan hálózat kerül kialakításra, ahol 10-20 tipikusnak mondható termőföld típuson gazdálkodó területén talajvédelmi kutatások folynak majd. Ezek közül a legpéldaértékűbbek egyfajta bemutatóként, vagy referenciaként szolgálhatnak a gazdatársadalom számára. Uniós elnevezése ezeknek a területeknek a „living labs” és a „lighthouses” lett. Az ehhez kapcsolódó EU-s pályázat január 17-én kerül meghirdetésre. A pályázatot komplex hálózatokra lehet beadni, így a Magyar Talajtani Társaság és annak több tagja is elkezdte már a téma iránt érdeklődő növénytermesztő gazdák és talajtani műhelyek felkeresését.
Juhász Anikó helyettes államtitkár a hazai szakpolitikai célok és az új közös agrárpolitika (KAP) intézkedései mellett beszélt arról is, hogy
Fontosnak nevezte a talajjal foglakozó kutatóintézetek és az agrárminisztérium közötti együttműködést annak érdekében is, hogy a KAP-ban meghatározott célok elérése valóban mérhető módon megtörténjen. Mint hangsúlyozta, minden kutatás annyit ér amennyit a gazdák abból hasznosítanak, ezért nagyon fontos az ismeretek és a jó példák bemutatása.
Akár műholdfelvételekkel, akár talajszelvényekkel is jól szemléltethető a talajok leromlott állapota. Tapasztalata szerint egyre több gazda ismeri föl ennek jelentőségét, de még mindig nem a többség. Ami lefordítva azt jelenti, hogy még mindig többen vannak, akik nem megfelelő agrotechnikával gazdálkodva egyre gyengébb minőségű talajokon termesztenek. A Magyar Talajtani Társaság célja, hogy ezen változtasson és ehhez a feladatához szívesen fogadja tagjai közé azokat a gazdákat és vállalatokat, akik hasonlóan elkötelezettek a talajok védelme iránt.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
