Back to top

Vádat emeltek a jeladós keselyű kilövésének ügyében

Nagy sajtóvisszhangot kapott annak idején, amikor tavaly tavasszal hazánkban egy jeladóval ellátott barátkeselyű eltűnt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keresőkutyás felderítését követően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság feljelentést tett a Kisvárdai Rendőrkapitányságon, ahol az elsődleges helyszíni intézkedéseket megtették az ügyben.

fakokeselyu.jpg

Képünk illusztráció (fakókeselyű)
Képünk illusztráció (fakókeselyű)
S mivel a GPS-adatok arra utaltak, hogy a fokozottan védett madarat elpusztították, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Környezeti Bűnözés Elleni Alosztálya vette át a nyomozást. Ennek során a nyomozók megállapították, hogy a Magyarországon elvétve előforduló, kipusztulással fenyegetett barátkeselyű (Aegypius monachus) Bulgáriából érkezett hazánkba, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, ahol 2021. április 20-án elpusztult. A helyszíni nyomok arra utaltak, hogy Szabolcsbáka külterületén található üzemi vadászterületen lőtték le egy vadászfegyverrel - írja a police.hu.

A különböző szakértők bevonásával folytatott, nagyon aprólékos és mindenre kiterjedő nyomozás megállapította, hogy a bűncselekményt egy kisvárdai vendégvadász követte el a terület hivatásos gyürei vadászának tudtával és engedélyével.

A barátkeselyű a vadászterület gyümölcsösében egy fán tartózkodott, amikor a kisvárdai férfi rálőtt. A fokozottan védett madár – melyek eszmei értéke 250 000 forint – megsérült, majd pár méterrel arrébb, egy szántóföldön elpusztult. A két férfi – a madáron látva a GPS jeladót, s felfogva, hogy egy komoly eszmei értékkel bíró, fokozattan védett fajról van szó – a nyomkövetőt a tetemről leszedte, majd az elpusztult állatot a közeli folyóba dobta.

Egerészölyv (Buteo buteo)

Egerészölyv
Egerészölyv
Fotó: MTI - Kovács Attila

A KR NNI munkatársai számára a nyomozás előrehadtával körvonalazódott, hogy a terület hivatásos vadászának számlájára más illegális tett is róható.

A beszerzett bizonyítékok egyértelműsítették, hogy a férfi két másik társával együtt további állatok elpusztításáért felelős. Több ragadozómadarat ejtettek csapdába, amelyekből négy egerészölyv (Buteo buteo) esetében sikerült azt bizonyítani, hogy az állatokat csapdába ejtésüket követően elpusztították.

Az egyenként 25 000 forint eszmei értékkel bíró, védett ragadozómadarak tetemeit vagy kazánban égették el, vagy egy forgalmas útszakaszra vitték, azt a látszatot keltve, hogy gépkocsik gázolták el őket.

A bűncselekményeket 2021 júniusa és novembere között követték el. A hivatásos vadász a területen dolgozó egyik alkalmazottal együtt a fővadász utasítására hajtotta végre ezeket. Az ok pedig nem volt más, minthogy csökkentsék a terület ragadozómadarainak számát. Erre az illegális tevékenységre szerintük azért volt szükség, mert nagyobb testű ragadozómadarak gyérítették az ő fácán- és tőkés réce-állományukat, ami a szervezett vadászatokon a zsákmány volt.

A négy elkövető közül a kisvárdai vendégvadászt egyrendbeli, míg a többieket többrendbeli természetkárosítással gyanúsították meg a KR NNI nyomozó, majd a büntetőeljárás során minden olyan adatot, információt begyűjtöttek, mely a gyanúsítottak terhére rótt bűncselekményt alátámasztja.

A nyomozást befejezték, és az ügyben keletkezett iratokat a napokban megküldték a Kisvárdai Járási Ügyészségnek.

Fokozottan védett barátkeselyűt lőttek le, védett madarakat égettek el

 

Forrás: 
police.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

Alföldi dudoros és bécsi keringő - galambkavalkád Dabason

Dabason rendezték meg a szokásos év eleji nagyszabású galambkiállítást, melyen három fajtaklub jubileumáról is megemlékeztek. A Pergő Fajtaklub 100 éves, a Magyar King Klub 60, a Mondain Fajtaklub pedig 50 éves idén.

Önként vonult állatkertbe egy medve

Vélhetően túl korán ébredt fel a téli álomból, és élelemkeresés közben mászott át a Marosvásárhelyi Állatkert kerítésén.

Érdemes hétvégén jelmezben menni az állatkertbe

Farsangi programokkal, köztük táncházzal, jelmezes felvonulással, látványetetésekkel, állattréningekkel és kedvezményekkel várja a látogatókat a Fővárosi Állat- és Növénykert szombaton és vasárnap.

Látható módon kell jelölni, ha rovarfehérjét tartalmaz egy termék

A vásárlók pontos tájékoztatása érdekében módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét az Agrárminisztérium, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a boltok polcain - jelentette be Nagy István tárcavezető.

Hamarosan hóvirágünnep

Az Alcsúti Arborétumban minden évben ünnep a hóvirágnyílás. A pontos dátuma értelemszerűen nem rögzíthető előre, de az biztos, hogy most már a küszöbön áll. Érdemes figyelni a híreket!

Méhbarát téglát alkotott egy brit kutatócsoport

A beporzók fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni: a mezőgazdaság és az ökoszisztéma számára is nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak. De hogy segíthet rajtuk egy tégla?!

Megzakkant rovarok, süket madarak: ezt teszi a fény és hangszennyezés

Az emberi tevékenység nagyon sok szempontból hatással van az állatvilágra. Az éjszakai közvilágítás, a rádiójel sugárzás mind befolyásolják - sok esetben nagyon kedvezőtlenül - az állatok életkörülményeit.

Schmidt Egontól búcsúzunk

91 éves korában elhunyt Schmidt Egon neves ornitológus, Kossuth-díjas író, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapítója és tiszteletbeli elnöke, a magyar természetvédelmi ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte.

Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhhoteleket

Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhhoteleket, amelyekkel a lakosság is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért - hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).