Back to top

50 éve alapították hazánk első nemzeti parkját

1973-ban alakult meg hazánk első nemzeti parkja, a terület egyedülálló természeti, illetve néprajzi értékeinek megőrzése és védelme céljából. A Hortobágyi Nemzeti Park létrehozását segítette a kormányzathoz benyújtott "Pro Natura" memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós aláírásával hitelesített.

A nemzeti park eredetileg mintegy 52 ezer hektáros területen jött létre, amely az elmúlt 50 évben csaknem 82 ezer hektárra bővült. Egész területe bioszféra rezervátum, a Ramsari-egyezmény értelmében pedig több mint 20 ezer hektár tartozik a nemzetközileg számontartott vizes élőhelyek közé.

Az egész terület az UNESCO világörökség része, ami magában foglalja a Hortobágyon kívül a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, köztük a Kilenclyukú hidat, a Hortobágyi csárdát és a Pásztormúzeumot is.

A Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség (IDA) Európában harmadikként Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Hortobágyi Nemzeti Parkot - az élővilág, a természetes tájkép és a csillagos égbolt védelme érdekében. A nemzeti park bekerült az UNESCO Csillagászat és Világörökség tematikus programjába is a csillagos ég ismerete és a pásztortudomány kapcsolata révén. A csillagoségbolt-park Hortobágy ökoturisztikai attrakcióinak és a környezeti nevelésnek egyik fontos elemévé vált.

Fotó: Szilágyi Attila

A nemzeti park fennállása során a területen olyan kiemelt élőhely-helyreállítások valósultak meg, mint a Kunkápolnási-mocsár, az Egyek-Pusztakócsi mocsarak, illetve a zámi mocsár rekonstrukciója. Ezen felül a LIFE program keretén belül sor került különböző szikes puszták, mocsarak, illetve gyepterületek rehabilitációjára is. A madarak védelmének érdekében megtörtént a szabadvezetékek kiváltása és megszüntetése a nemzeti park területén.

A természeti és kulturális örökségünk megőrzése mellett a bemutatás is kiemelt cél. Hortobágy ismertségét hosszú ideig a mátai pusztakocsikázás és csikós bemutató tartotta fenn.

A nagy állatlétszámú gulyákat és nyájakat legeltető pásztorok hagyományos tudása és szokásai ma is a Hortobágy legfőbb értékei közé tartoznak. Míg a Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében őshonos magyar háziállat fajtákat, a Hortobágyi Vadaspark a pusztáról már eltűnt állatfajokat (vadlovak, őstulkok) mutatja be. Az "Öreg"-tavakon a helyreállított kisvasút a páratlanul gazdag madárvilág bemutatásában segít.

Fotó: Szilágyi Attila

Ebben az évben a Hortobágyi Nemzeti Park számos különleges programmal igyekszik megemlékezni a félévszázados évfordulóról, amelyről bővebb információ a nemzeti park honlapján és közösségi média felületein érhető el.

Forrás: 
Agrárminisztérium

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Cápával szemben – Beszélgetés Moldován Andrással

A lóval kapcsolatban nincs olyan dolog, amit lehet nem szeretni, vallja a Cápák között című üzleti show-műsor egyik befektetője, Moldován András, akinek egyebek között sertés­integráció, étteremlánc és állattenyésztési szoftver kötődik a nevéhez. Nem mellesleg pedig a fogathajtás a legnagyobb szenvedélye.

Fenntartható legeltetési projektet indítanak

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvostudományi Egyetem (USAMV) is részt vesz partnerként a Grazing4AgroEcology (G4AE) projektben, amelyet az Európai Unió mintegy 3 millió euróval (1,2 milliárd Ft) finanszíroz.

Befejeződött az Alföld átfogó vízgazdálkodási fejlesztése

A Tisza vidékén számos helyen, valamint az Alsó-Duna völgyében is bővítették és modernizálták a víztározókat és a csatornákat.

Fenntarthatósági szempontok a borászatban

Ma már a környezettudatosság egyre több iparágban, tevékenység során kap szerepet. Benesch Antal főborásszal arról beszélgettünk, hogy a borászati-szőlészeti tevékenység hogyan tud környezettudatos lenni, az Érseki Pincészet esetében milyen intézkedéseket tesznek e téren.

Két év alatt 100 helyet javított a MATE a QS agrártudományi rangsorában

Újabb 50 helyet javított és ezzel a 151-200. helyet érte el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a világ egyik legelismertebb felsőoktatási rangsorán, a Quacquarelli Symonds (QS) 2023-as agrártudományi ranglistáján. Ezzel az eredménnyel a valaha volt legjobb pozíciót érte el az egyetem és a világ legjobb 12 százalékába került a számára legfontosabb tudományterületen.

Őszre fejeződik be a Gyálai Holt-Tisza rehabilitációja

Őszre fejeződik be a Szeged határában húzódó Gyálai Holt-Tisza rehabilitációja, az uniós támogatással megvalósuló, több mint 2,5 milliárd forint költségvetésű beruházás célja az élővíz jó ökológiai állapotának elérése - tájékoztatta az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kedden az MTI-t.

A világ legnagyobb egérirtására készülnek a Marion-szigeten

A világ legnagyobb irtási művelete keretében eltávolítanák a 19. században fókavadászok által véletlenül behurcolt egereket az Indiai-óceán déli részén fekvő Marion-szigetről, hogy megvédjék a vándoralbatroszokat és más veszélyeztetett tengeri madarakat - írta a The Guardian című brit napilap online kiadása kedden.

Idén tizedik alkalommal rendezik meg Ifjú Kócsagőr Programot

Az Ifjú Kócsagőr Program évről-évre egyre népszerűbb a természet iránt elkötelezett diákok körében. 2023-ban immár 10. alkalommal hirdetjük meg számukra a programot, hogy a természetvédelmi őrök munkáján keresztül ismerhessék meg a hazánkban is egyre sürgetőbb választ igénylő természetvédelmi kihívásokat és lehetőségeket.

Másodszorra ismerték el a Folly Arborétum borát rangos nemzetközi versenyen

A 2019-es után a 2020-as évjáratú Folly Arborétum Rajnai rizling is megkapta a legjobbaknak járó „aranyérmet” Németország legrangosabb borászati versenyén, a Berliner Wein Trophy-n. A versenyen a 400 fős zsűri a 40 országból érkező, több mint 14 ezer tétel közül választotta az egyik legjobbnak a badacsonyörsi Folly Arborétum itthon is közkedvelt fehérborát.

Négyszeresére növelte a kormány a kárenyhítési alap forrásait

A kivételesen aszályos tavalyi év veszteségeinek mérséklésére március 31-ig több mint 22 ezer termelő részesül összesen 50,6 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban - közölte Nagy István agrárminiszter. A magyar kormány ennek érdekében az agrárkár-enyhítési alap forrásait több mint négyszeresére emelte.