Rácz Károly annak idején a keszthelyi egyetemen ismerkedett meg a feleségével, ahol később a fiuk, Rácz Dániel is diplomázott. Károly szerint a mezőgazdaság hasonlít a focihoz, mivel sokan gondolják, hogy értenek hozzá, de nem árt, ha valaki az iskolában is megtanulja a szakmát.
Magyartarka kettős haszonnal
Fő profilként magyartarkát tenyésztenek kettős haszonnal, amit sertéstartással és muraközi lovak tenyésztésével egészítenek ki. A tehénállomány 80-90 egyed között mozog, az összlétszám jelenleg 200 körül alakul. Mivel tavasszal pályázati támogatással sikerült üzembe helyezniük egy fejőrobotot, április óta nem adnak el üszőt, hanem igyekeznek a legjobbakat termelésbe állítani a berendezés optimális kihasználása érdekében.
A kettős hasznosítással pedig több lábon áll a családi gazdaság. A megtermékenyítést mélyhűtött spermával, mesterségesen végzik. Minden állatot mélyalmosan tartanak a majorságban, ami rengeteg munkával jár, de jó oldala, hogy elegendő szerves trágya kerül a földekre, ami a takarmány minőségében is megmutatkozik.
A családi gazdaságban Károly, a felesége és a fiuk mellett 15 főt alkalmaznak, ez a létszám a hentest és a kereskedőt is magába foglalja, mivel a majorságban saját vágópontot, Szombathelyen pedig üzletet üzemeltetnek. A gazdaság tejtermelése évi 6500 liter tehenenként, a sertésszaporulat pedig átlagosan 12,5 választott malac anyánként, amivel éves átlagban 2,3-2,4-szer lehet számolni. A tejet az Óvártejnek értékesítik, kisebb részét pedig kézműves sajtként, vajként, túróként adják el a boltjukban és a vasvári, illetve szentgotthárdi piacon. A hízott bikaborjú osztrák vágóhidakra kerül. Szerencsések, hogy a határ közelében gazdálkodnak, hiszen ott nagyobb kultúrája van a marhahúsfogyasztásnak, és többet is fizetnek érte.
Törekednek a különféle munkafolyamatok minél teljesebb automatizálására. Saját ötleteken alapuló és részben maguk által gyártott elmés berendezésekkel, szerkezetekkel, átalakítható istállórendszerekkel segítik, könnyítik az állatok ellátását. Károly szerint minden gazdálkodónak igyekeznie kell, hogy „segítsen magán”, mivel egyre nehezebb jó munkaerőt találni. Aki jelentkezik, az sem trágyát akar hordani, hanem traktorozni a korszerű, jól felszerelt gépen (közben pedig Facebookozni, ha pedig elromlik valami, jöhet a szerelő!). Az egyetemmel is elsősorban azért működnek együtt, mert a szakmai utánpótlásban bíznak.
Mivel a magyartarkánál gyakrabban előfordul, hogy egymást szopják az üszők, illetve a borjak, az érintett egyedek szopásgátlót viselnek az orrukban. A fülükben pedig transzponderes krotália látható, aminek a segítségével egyedenként tartja nyilván egy számítógépes rendszer a táplálkozásukat, emésztésüket és ivarzásukat.
A muraközi lovak olyan jól viselik a hideget, hogy a hátukon akkor is megmarad a hó, ha közben a földön már olvad – meséli Károly. A fajtarekonstrukcióba 2012-ben kapcsolódott be. Jelenleg nyolc kancája és három szép fedezőménje van, amelyek közül kettő már saját tenyésztés. A lovak számára tágas legelő és elkerített legelőerdő is rendelkezésre áll. A csikókat továbbtartásra értékesítik.
A major korábban katonai laktanya volt. A rendszerváltás után vették meg, és fokozatosan, lépésről lépésre bővítették, fejlesztették. A területe 2,5 hektár, amit 20 hektárnyi legelő, szérű, erdő egészít ki. További 350 hektár szántó pedig alapvetően a takarmányellátást szolgálja.
Csökkentik az állományt
Sokáig bíztak benne, hogy a régi bölcsesség – bőrében kell eladni a növényt – újra érvényesül majd, de most úgy látják, hosszú távon a növénytermesztés a nyereségesebb.
Miközben állítólag túlnépesedik a Föld, nem lesz igény az állati fehérjére, mivel szerinte lesz helyette olcsó műhús, amit ugyanazok állítanak majd elő, akik a mellé szükséges táplálékkiegészítőket és gyógyszereket is. De a növénytermesztés itthon is előnyt élvez. Példaként a jövedéki adót említi, amit a növénytermesztők visszaigényelhetnek az üzemanyag után, az állattartók viszont nem. Pedig ők is szállítanak, mozgatnak, használnak üzemanyagot.
Míg a növénytermesztésben évi 3-4 hónapot kell dolgozni, az állattenyésztésben minden nap. Mindettől függetlenül nem hagynak fel vele, már csak amiatt sem, mert a rengeteg beruházásuk, amit az elmúlt közel negyven év alatt eszközöltek, forgalomképtelen. A sertésállomány csökkentését azonban már elkezdték. A 80 kocának körülbelül a felét akarják termelésben hagyni, a jövőben inkább eladják a takarmányukat.
Fontosnak tartják, hogy hústermékeik minél kevesebb adalékanyagot tartalmazzanak, és ugyanezt az elvet követik a takarmányozásban is. Maguk termelik az összes gabonát, szálas takarmányt, valamint a takarmányborsót és a szóját. Utóbbit saját extruderrel hőkezelik, hogy elveszítse kesernyés ízét és emészthetőbbé váljon. A sertések etetéséhez csak premixet kell vásárolniuk, de abból is kevesebbet, mivel a folyamatos szervestrágyázásnak köszönhetően magas a földek mikroelemszintje, biztosított a természetes körforgás. Mindezt levélelemzések és beltartalmi laboratóriumi vizsgálatok is igazolják számukra.
A magyar nagyfehér x lapály F1 kocákat végtermék-előállító pietrain és duroc kanokkal fedezik, aminek az eredménye nagyon szapora, jó tejtermelő anyai vonal, és nagyon jó húsforma, jó kihozatalú végtermék.
Az istálló variálható: a kicsit nagyobb malacok tágasabb, almozott kifutót is kapnak.
Rácz Károly kiemelte: a szoptatós koca takarmányozására nagy figyelmet kell fordítani, mert a malac számára a legértékesebb táplálék a tej, és egyben olcsóbb is, mint a tápszerek! Egy-egy anya 15-16 malacot fial egyszerre, de a gyengébbeket, kisebbeket gyakran kitúrják a szopásból a többiek. Ahhoz, hogy sok malac szülessen, sok petének kell megérni, leválni, beágyazódni, tehát jobb megvárni a búgás természetes bekövetkezését, mint esetleg táplálékmegvonással erőltetni azt. A vemheskoca-szálló szintén mélyalmos és saját elgondolás alapján készült. Kényelmes fekhelyet és külön etetési lehetőséget biztosít, hogy az agresszívabbak ne egyék el a többiek elől a takarmányt. Hamarosan egy trágyagyűjtő robot is érkezik az osztrákoktól. Nagyon korszerű, 8 millió forintos technológia, de „valamit valamiért”. A cél, hogy minél kevesebb kézi munkaerőre legyen szükség.
Van, ami nem forintosítható
Igyekeznek kihasználni minden pályázati lehetőséget, de Károly szerint „észnél kell lenni”, mivel a támogatást „beárazza” a piac. Minden nagyobb beruházást alaposan körbejárnak és a fokozatosság elvét követik.
Muszáj fejleszteni és előre nézni, mert csak így fog generációról generációra épülni egy gazdaság. Ehhez természetesen arra is szükség van, hogy biztosítva legyen a generációváltás, mert ha ez nem történik meg, azzal nemcsak anyagi javak mehetnek veszendőbe, hanem az a forintban nem kifejezhető érték, know-how is, amit ők is felhalmoztak az elmúlt évtizedek során.
