Kína szójababimportja 2030-ra várhatóan lecsökken

Kína jelenleg a világ legnagyobb szójabab-importőre, a globális kereskedelem több mint 60%-át adja, és a szójabab behozatalát főként a takarmánygyártás szabályozza. A jövőbeni importot elsősorban a takarmánykereslet kilátásai és a szójaliszt aránya a takarmányadagokban befolyásolja.

„Arra számítunk, hogy a kínai takarmányfogyasztás fenntartja az alacsony, egyszámjegyű növekedést” – mondta Lief Chiang, a Rabobank gabona és olajos magvak részlegének vezető elemzője.

A szójaliszt arányának csökkentése a takarmányban lehetőséget teremt az induló vállalkozások számára új technológiák és újszerű összetevők kifejlesztésére.

„Egy alacsony szójaliszt-bevonási forgatókönyv esetén az aminosavak extra felhasználására lesz szükség az állatok táplálkozási szükségleteinek kielégítéséhez” – mondta Chenjun Pan, a Rabobank állati fehérje részlegének vezető elemzője.

A kínai aminosavgyártók profitálnak majd belőle, de a növekvő belföldi kereslet veszélyeztetheti a termelők exportképességét, és arra késztetheti a külföldi vásárlókat, hogy diverzifikálják ellátási láncukat.

Például az enzimfelhasználás növekedni fog az alternatív fehérjeforrások használatának növekedésével együtt, mivel az alternatív fehérjetakarmányokhoz több enzimre van szükség a tápanyagok felszívódásának javítása érdekében.

Emellett számos induló vállalkozás foglalkozik új takarmányfehérje-forrásokkal, például rovar- és mikrobiális fehérjékkel. Hosszú távon ezek az új fehérjék pozitívan járulnak hozzá a természeti erőforrások megtakarításához és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. Mivel azonban legtöbbjük még fejlesztési stádiumban van, nagy a bizonytalanság a kínai kereskedelmi ütemtervvel kapcsolatban.

A kínai szójababimport előre jelzett lassulása és esetleges csökkenése mélyreható hatással lesz a teljes globális ellátási láncra, és átformálja a globális kereskedelmi áramlásokat. Kihívás elé állítja a lánc minden résztvevőjét, beleértve a termelőket, a kereskedelmet, a szójababdarálókat, az állattenyésztőket, a takarmánygyártókat és a takarmány-összetevőket gyártókat is.

- mondta Csang. A kereskedőknek át kell terelniük az üzletet az új célpiacokra és növelniük kell az infrastrukturális beruházásokat ezekben a régiókban."

Ezenkívül a globális szójaliszt-kereskedelem volumene az előrejelzések szerint gyors ütemben növekszik majd. A növekvő bioüzemanyag-kereslet hatására az Egyesült Államok és Brazília várhatóan bővíti kapacitását, és több babot dolgoznak fel belföldön, több szójaolajat tartanak helyi felhasználásra, és egyre nagyobb mennyiségű szójalisztet exportálnak. Ez előnyös lesz az integrált kereskedőknek, különösen azoknak, akik feldolgozóüzemekkel rendelkeznek az amerikai kontinensen.

Míg a szójadara, mint takarmány-alapanyag határozza meg elsősorban Kína szójababimportját, más tényezők is befolyásolhatják a szójababimportot.

– mondta Csang. „A kormány nagy hangsúlyt fektet az élelmezésbiztonságra, ezért ösztönözheti az importot vagy részvényvásárlást az állami tartalékok feltöltése érdekében. Ez puffer lehet az olyan kockázatok kezelésére, mint a kedvezőtlen időjárás, az ellátási lánc megszakadása, a geopolitikai feszültségek, a természeti katasztrófák stb.

„Az összetett gazdasági kapcsolatok állami vásárlásokhoz is vezethetnek, hogy kiegyensúlyozzák a kereskedelmi számlákat - folytatta Csang. Bár a további állami beszerzések néhány évben átmenetileg növelik az import előrejelzéseit, a hatás rövid távú lesz.”