Back to top

Aki ezt kihagyja, az lemond az agrártámogatások 15%-áról

Mikrobiológiai termékek az AÖP támogatásban címmel kerekasztal beszélgetést szervezett a Magyar Talajvédelmi Baktérium – gyártók és – forgalmazók Szakmai Szövetsége. Az AGROmashEXPO-n megrendezett fórumon szó volt az Agrár Ökológiai Program (AÖP) céljairól és a felhasználható mikrobiológiai termékek sokféleségéről.

Fotó: Török Gergely/MMG

A kerekasztal beszélgetést Dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Szövetség ügyvezetője moderálta és Dr. Bíró Borbála, az MTA doktora, Dr. Berényi Üveges Judit, projektvezető kutató (ÖMKI), Madarász István, osztályvezető (Agrárminisztérium) és Pólya Márton, vizsgálatvezető (BVKH Agrárügyi Főosztály) vett részt rajta.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a talaj és a talajélet a kulcsa a jövő mezőgazdaságának, melynek fenntartása és fejlesztése nagyon fontos. A jogalkotók pont ezért dolgozták ki az új Közös Agrárpolitika (KAP) mezőgazdasági támogatási rendszerében ennek ösztönző támogatási rendszerét.

Mint elhangzott az Agrár Ökológiai Program (AÖP) keretében belül nyújtott támogatás 2023-tól minden évben önkéntes vállaláson alapuló, ösztönző támogatási forma (a támogatások 15%-a), amely 5 éven keresztül (egyéves kötelezettségvállalással) biztosított.

Nincs átfedés az AKG-val! Az AÖP esetében más a forrás, évente kell beadni, és a vállalásokat egy évre kell megtenni.

Az AÖP a gazdálkodó önkéntes vállalásán alapul, a gazdálkodóknak kell eldönteni, hogy a gazdasága egészét bevonja-e a támogatásba vagy sem. Amennyiben igen, úgy a gazdaságban lévő összes szántóra, gyepre és ültetvényre választani kell külön-külön a 2-2 pont értékű előírást. Olyanra nincs lehetőség, hogy csak a szántóföldekkel vesz részt valaki az Agrár Ökológiai Programban, de a többi területével nem. Természetesen a gazdaságon belüli területméretek, illetve eltérő jellegek miatt vannak bizonyos kivételek a következők szerint:

Az ökológiai rendszerben lévő egységek nem élveznek mentességet, tehát pl. az öko- és a konvencionális szántó egy egységet képez az AÖP-ben, s a vállalást az egészen kell teljesíteni.

Fotó: Török Gergely/MMG
Természetesen ez az elv érvényesül a gyepek és ültetvények esetében is. A 2023. évi egységes kérelemben külön kell majd nyilatkozni arról, hogy az adott évben részt kíván-e venni a termelő az AÖP-ben.

A választható gyakorlatok tételes listáját ide kattintva tekintheti meg.

A támogatás hektáronkénti összege minden évben attól függ, hogy hány hektár jogos igénylést állapít meg a kifizető ügynökség, azaz a Magyar Államkincstár. Amennyiben 2,5 millió hektár termőterület venne majd részt a programban, az hektáronként 80,85 eurót jelentene. A 80,85 euró/hektár egy hányados - méghozzá a 202,125 millió eurós éves AÖP-keretösszeg, valamint a 2,5 millió hektár hányadosa (a hányados értéke tehát fordított arányban változik a részt vevő hektárok számával, de nem csökkenhet 60,64 euró/ha alá és nem emelkedhet 121,28 euró/ha fölé).

A kerekasztal beszélgetésen a résztvevők kiemelték, hogy az anyagi ösztönzők mellett számos kísérlet bizonyítja, hogy a mikrobiológiai készítményekkel és a talaj- és növénykondicionálókkal valóban segítjük a talajok minőségét.

A résztvevők reményüket fejezték ki, hogy az új program eredményeként hazánk talajainak minősége, az elkövetkezendő öt évben nem csak, hogy nem fognak romlani, hanem jelentős javulás is tapasztalható lesz. Mindezek eredményeként pedig a termésátlagok is pozitívan fognak alakulni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csúcsot döntött a perui áfonya

Ismét rekordmennyiségű áfonya termett Peruban, a dél-amerikai országban mintegy 287 ezer tonna termést szüreteltek tavaly.

A megelőzésen legyen a hangsúly

A zöldterületek és kertek növényei a levegő minőségét és közérzetünket egyaránt javítják, a fajok egy része azonban allergén hatású. A fafajok hazai allergenitási vizsgálatáról, az eredményekről és a fatelepítésekkel kapcsolatos javaslatokról Magyar Donátot, a Nemzeti Népegészségügyi Központ aerobiológusát kérdeztük.

Fadoktorok, faápolók

Hazánkban évről évre nő az erdőterület nagysága, és településeink is egyre több fásítást vállalnak, hogy zöldebbé tegyék a lakókörnyezetet. Az egészséges fák árnyékukkal teszik elviselhetővé a nyári meleget, megkötik a járművek által felvert port, tompítják a város zajait, és rengeteg állatnak teremtenek élőhelyet. A város „zöld közművei” így jóval nagyobb értéket képviselnek, mint ahogy azt sokan gondolják.

Hogyan növelhetjük a terméshozamot 2023-ban?

A magyar gazdaságok teljesítőképessége és hosszútávú jövedelmezősége jelentősen függ a termések hozamának minőségétől és mennyiségétől. A termésátlagok növeléséhez számos tényező járul hozzá, többek között a megfelelő hibridválasztás, a vetésforgó használata, a tőszám és a sortáv megfelelő kiválasztása, a vetésidő meghatározása, a nitrogénveszteségek csökkentése és a tápanyagutánpótlás, valamint az öntözés fontossága.

Igazolták hazánkban a Ralstonia pseudosolanacearum növénykórokozó baktérium jelenlétét

Az Európában először 2015-ben azonosított, növényekre veszélyes kórokozó kapcsán Magyarországon jelenleg három vármegye: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala érintett. A fertőzés eredetének tisztázása további vizsgálatokat igényel. A veszélyes zárlati károsító terjedése csak a növényegészségügyi intézkedések szigorú és következetes betartásával előzhető meg.

Egyszerűsítés és díjmentesség a fúrt kutaknál

Továbbra is díjmentesen lehet üzemeltetni a korábban létesített és bejelentési kötelezettségnek eleget tevő kutakat - közölte Nagy István agrárminiszter.

A vidék életminőségét javítja, a gazdasági fejlődést segíti a külterületi útfejlesztés

Magyarországon az elmúlt években csaknem 2500 kilométer hosszú külterületi út újult meg a Vidékfejlesztési Program segítségével, amely hozzájárult a vidéki térségek fejlődéséhez, az ott élő emberek életminőségének javításához – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Üllés település külterületi útátadóján, csütörtökön.

Fagykárok a gyümölcsösökben

Hőmérsékleti hullámvasúton jár időjárásunk, ami tavasszal gyakori eset. A délies áramlással érkező meleg légtömegben 20 fok fölötti maximumok alakulnak ki, míg az ezt követő sarkvidéki eredetűben hóesés és éjszakai fagyok jönnek. Az elmúlt három éjszaka előfordult -1, -7 fokos fagyok súlyos károkat okoztak elsősorban a csonthéjasokban, főleg a kajsziban.

A talajromlás erősödése és a talajjavítás reneszánsza várható

A szántó művelési ágú hazai földrészletek fele eleve javításra szorul, mert különböző mértékben mészhiányos barna erdőtalajok (főként a Dunántúlon) és szikes, különböző szolonyeces réti talajok (az Alföldön, főként a Tiszántúlon).

Öt és félmilliárd forint érkezik az anyajuhtartóknak

Megkezdődött a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatások kifizetése. Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatást több mint 7 ezer juhtartó számára, 5,5 milliárd forint értékben fizetik ki – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.