Spanyol nyérc farmon jelent meg a madárinfluenza

Több, mint 50 ezer állatot pusztítottak el és semmisítették meg a tetemeiket.

A munkások közül senki sem kapta el a vírust, azonban mégis van okunk aggódni. Az Eurosurveillance-ban múlt héten megjelent tudományos cikk arra ráirányította a figyelmet, ami korábban is téma volt: a H5N1 bármikor átjuthat az emberekre, és egy újabb járványt idézhet elő - írja a Science. A vírusról egyelőre nem mondhatni, hogy képes az emlősök közt terjedni. Azok az emberek, akik megfertőződtek, mindig madaraktól kapták el. A mostani esetnél azonban egy igen sűrű emlős-állományban jelent meg, és legalább egy olyan mutációja jelent meg, mely segítette a terjedését közöttük.

A virológusok arra figyelmeztetnek, hogy a most madarak közt dúló H5N1-es vírus bármikor bejuthat más nyérc telepekre, ahonnan már könnyebben továbbjuthat akár az emberekre is.

"Ez nagyon aggasztó" - mondta Tom Peacock, az Imperial College London virológusa. "Ez egy nyilvánvaló mechanizmus a H5 járvány kitöréséhez" - mutatott rá Isabella Monne, az olaszországi székhelyű EU madárinfluenza-referencialaboratóriumának (EURL) állatorvosa, ahol a spanyolországi mintákat szekvenálták, és megkongatták a vészharangot.

Mivel azok a receptorok, melyekhez a vírus a madarak légzőszervrendszerében kötődik kevésbé gyakori az emlősöknél, a H5N1 jobban elkerüli őket. Azonban most több emlősfaj is megfertőződött, beleértve rókákat, macskákat, nyesteket, fókákat és delfineket, melyek vélhetően előtte fertőzött madarakkal kerültek kapcsolatba. Január 17-én pedig az montanai (USA) hatóságok nyilvánosságra hozták, hogy még ősszel három fiatal grizzlit altattak el, melyeknél a H5N1-es vírus súlyos fertőzést okozott. Embereknél is okozott már megbetegedéseket, eddig hat esetben mutatták ki a madárinfluenzát világszerte, és egy haláleset köthető hozzá.

A 2020-ban leírt 2.3.4.4b variáns, mely most is terjed, úgy tűnik, hogy kevésbé patogén az emberekben, mint a korábbi verziók, melyeknél a fertőzöttek fele meghalt, mondta Thomas Mettenleiter, a Friedrich Loeffler Intézet vezetője. "Ez persze rossz hír is lehet, mivel így könnyebben terjed a vírus úgy, hogy nem vesszük észre, és több lehetősége van fejlődni" - tette hozzá. Minél többször fertőz meg emlősöket a vírus, annál nagyobb a rizikó, mondta Richard Webby, a St. Jude Kutató Gyerekkórház influenza szakértője.

Már korábban is voltak arról szóló jelentések, hogy Kínában nyérc farmokon jelent meg a madárinfluenza, azonban nem volt egyértelmű bizonyíték arra, hogy az állatok közt terjedt volna. A spanyol esetnél azonban kevés kétség fér ehhez.

A fertőzési lánc azután alakulhatott ki, hogy az egyik nyérc egy beteg madarat húzott be a ketrecébe és elfogyasztotta azt, mondta Thijs Kuiken, az Erasmus Egyetem Orvosi Központjának állatorvos patológusa.

Nem tudni, hogy a Spanyolországban talált vírus mennyire könnyen fertőzheti meg az embereket - vagy terjedhet közöttük. A négy nyércből származó szekvenált vírusminták számos változást mutatnak a madarakban előforduló vírushoz képest, köztük a T271A mutációt az egyik enzim, a polimeráz génjében. Emiatt a változás miatt, amely más fertőzött emlősökből származó vírusmintákban is kimutatták, hogy a H5N1 vírus jobban szaporodik az emlősök szöveteiben. Az E627K, egy másik aggasztó mutáció a polimeráz génjében azonban nem jelent meg, és a hemagglutinin - a vírus felszínén lévő, a gazdaszervezet receptorához tapadó fehérje - génje sem változott, mondja Peacock. "Lehet, hogy ezzel még egyelőre szerencsénk volt".

Monne elmondta, hogy csapata és más kutatók is tanulmányozzák a nyércekben talált tulajdonságait és a felhalmozott mutációk hatását. Többek között azt is vizsgálni akarják, hogy a vírus mennyire jól terjed az állatok közötti szoros érintkezés során. "Tervezzük, hogy aeroszolos átviteli vizsgálatokat is végzünk" - mondja.

A járvány kitörése ismét reflektorfénybe helyezi a nyérc tenyésztés kockázatait. A SARS-CoV-2, amelyet az emberek vittek be a farmokra, futótűzként terjedt az állatok között, és a gondozóikat is visszafertőzték.

A kutatók attól tartanak, hogy a nyércek a fertőzések állandó forrásává és az új genetikai változatok "tenyészetévé" válhatnak.

Hollandia, amely etikai okokból már korábban elhatározta, hogy 2024-ig fokozatosan megszünteti a nyérc farmokat, 2021-ben bezáratta az összes megmaradt farmot. Dánia 2020-ban ideiglenesen felszámolta az ország összes nyérctelepét, de a tilalom ez év elején lejárt.

Kuiken szerint a farmok ugyanolyan nagy veszélyt jelentenek a H5N1 szempontjából. Az eddig a vírussal fertőzött emlősfajok többsége vadon élő ragadozó és dögevő, amely fertőzött madarakkal táplálkozik - "magányos példányok, vagy kis családokban élő állatok" - mondta. Nem valószínű, hogy messzire terjesztenék a vírust vagy megfertőznék az embert.

Monne szerint legalábbis szigorítani kell a biológiai biztonsági intézkedéseket a nyérctelepeken. A farmok dolgozóinak maszkot kellene viselniük, és más intézkedéseket kellene tenniük a fertőzés megelőzésére, a farmoknak pedig csökkenteniük kellene a H5N1 véletlenszerű behurcolásának kockázatát. "Nagyon fontos lenne távol tartaniuk az állatokat a vadmadaraktól". Peacock szerint talán itt az ideje, hogy véget vessenek a nyércek tenyésztésének.