Back to top

Valaha súlyosabban károsítottak

Több olyan károsító is van, amely tömegszaporodásával rendkívüli károkat okozott a mezőgazdaságban az elmúlt hatvan év során, mára azonban szerencsére jóval kevésbé kell tartani tőlük.

Az amerikai fehér szövőlepke 1940-ben telepedett meg hazánkban
Az amerikai fehér szövőlepke 1940-ben telepedett meg hazánkban
Az amerikai fehér szövőlepke (Hyphantria cunea) első hazai megfigyelése 1940-ben történt. 1946-ban gyorsan terjedni kezdett, 1974-ben veszélyes károsítónak minősítették. Különösen kedvelte az eperfákat (Morus alba). Ez gondot jelentett a selyemhernyó tenyésztésében, aminek több száz éves hagyománya volt hazánkban is, és az 1840-es években érte el a csúcsát Magyarországon, 1842-ben 479 tonna selyemgubót termeltek. A természetes selyem gyártása egy 1969-ben kiadott rendelettel megszűnt, az epreskerteket kivágták, éppen az amerikai fehér szövőlepke elleni küzdelem sikertelenségére hivatkozva.

Az amerikai fehér szövőlepke az eperfákon kívül nagy kárt tett gyümölcsfákban is, és a szőlőt is kedvelte.

A kifejlett, szőrös szövőlepkehernyók szétszélednek a hernyófészekből
A kifejlett, szőrös szövőlepkehernyók szétszélednek a hernyófészekből
A mezei pocok (Microtus arvalis) áprilisban elli az első kölykeit, nőstényenként ötöt-tízet. Ezek már négy hét múlva ivaréretté válnak, így őszig számos nemzedék követi egymást, nagyon nagy mértékben felszaporodhatnak. Elvileg egyetlen pocokpárnak év végére 2500 utóda is lehetne, ha valamennyi életben maradna. Gabonaféléken kívül számos más növényt is megrág, például az almafát, szőlőt. Hazánkban és több európai országban, például Franciaországban a mezei pockok rendkívül felszaporodtak a hatvanas évek közepén. 1964-ben a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban olyan nagy volt a létszámuk, hogy a mozgásban lévő fiáker kerekei elől sem menekültek el, eltapostuk őket. A gazdaságban lévő hálószobába is bementek, éjjel a paplanon szaladgáltak és a papírkosár tartalmával táplálkoztak. Később, 1969-ben azt tapasztaltam, hogy a mezei pocok rágása után az almafa gyökerén és gyökérnyakán képződött kalluszos sebben tojást rakott az üvegszárnyú almafalepke. A rágások helyén a lárva ürüléke hívta fel a figyelmemet az újabb károsításra.

Az üvegszárnyú almafalepkének ez a sebhely ideálisnak bizonyult a fertőzésre, ennek következtében nagymértékben felszaporodott, lárvái komoly károkat okoztak.

Az üvegszárnyú almafalepke (Synanthedon myopaeformis) a szitkárfélék családjának egyik Magyarországon is honos faja. Évente egy nemzedéke fejlődik ki.

A különféle stádiumú hernyók a kéregbe rágott járataikban telelnek át. Tavasszal, nyár elején bábozódnak az ugyancsak a kéregben kialakított bábkamrában. A báb­állapot 2-3 hetes, a lepke kikelése előtt a báb a nagyobbik felét kitolja. Egész nyáron rajzik. A lepkék nappal aktívak és virágokon táplálkoznak. Fő tápnövénye az alma, de kifejlődhet a birsben, a körtében és a szilvában is.

Kárképét könnyű felismerni a megtámadott törzs- és ágrészeken törmelékbe tapadt apró, barna ürülékszemcsék tömegéről, illetve a kitolt bábhüvelyekről. A hernyók járatai különösen gyakoriak a metszési felületeken, az oltás helyén vagy a vastagabb gallyak eltávolításakor ejtett sebek szélein keletkezett kalluszokban.

Régebben úgy tartották, hogy a legyengült, beteges fákon szaporodik el, a 20. század második felében azonban a fiatal almaültetvények kártevőjeként vált ismertté.

Fertőzött almaültetvényben almacefrével 1971-ben 7600 lepkét tudtunk csapdázni a Bajai Állami Gazdaság almafatáblájában. Jelentőségét az is bizonyítja, hogy hazánkban egy doktori és egy kandidátusi disszertáció készült e kártevővel kapcsolatban.

Ma Magyarországon az amerikai szövőlepke ritkán található meg, inváziót nem okoz, külön figyelmet nem érdemelt az utóbbi harminc évben. A mezei pocok csak elvétve károsít, az üvegszárnyú almafapille elleni védekezés pedig nem szerepel az alma növényvédelmi tervében. Reméljük, hogy ez így is marad.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2023/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Európai fenntarthatósági fórum

Bár a fenntarthatóságról sokat beszélünk, a fogyasztók számára még mindig nehezen értelmezhető fogalom.

A friss fogyasztáson túl

A Cegléden folyó több mint hét évtizedes kutatómunka eredményeként ma a hazánkban is kapható kajszi- és szilvafajták legtöbbjéről már tudjuk, milyen feldolgozási módra alkalmas leginkább. A rendszeres bírálatokon pedig az évjáratok hatása is lemérhető.

Hóvirágok a kertben

A hóvirág nemzetségneve (Galanthus) a görög mitológiában a nehezen, de a tél szorításában is megszülető tavaszt szimbolizálja. A nemzetség 21 fajt foglal magába, a Kárpát-medencében csak a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) őshonos, amely az Európai Unióban 2005 óta védett, így sem gyűjteni, sem ültetni nem szabad.

Csúcsot döntött a perui áfonya

Ismét rekordmennyiségű áfonya termett Peruban, a dél-amerikai országban mintegy 287 ezer tonna termést szüreteltek tavaly.

Méltányos kereskedelem

A Fairtrade-védjegyes virágok nagy részét, hozzávetőleg 97%-át kelet-afrikai virágkertészetekben termelik. De vajon megéri a tanúsítvány a farmoknak és dolgozóiknak? Ezt járta körbe egy közelmúltban elkészült tanulmány.

A megelőzésen legyen a hangsúly

A zöldterületek és kertek növényei a levegő minőségét és közérzetünket egyaránt javítják, a fajok egy része azonban allergén hatású. A fafajok hazai allergenitási vizsgálatáról, az eredményekről és a fatelepítésekkel kapcsolatos javaslatokról Magyar Donátot, a Nemzeti Népegészségügyi Központ aerobiológusát kérdeztük.

Fadoktorok, faápolók

Hazánkban évről évre nő az erdőterület nagysága, és településeink is egyre több fásítást vállalnak, hogy zöldebbé tegyék a lakókörnyezetet. Az egészséges fák árnyékukkal teszik elviselhetővé a nyári meleget, megkötik a járművek által felvert port, tompítják a város zajait, és rengeteg állatnak teremtenek élőhelyet. A város „zöld közművei” így jóval nagyobb értéket képviselnek, mint ahogy azt sokan gondolják.

Hogyan növelhetjük a terméshozamot 2023-ban?

A magyar gazdaságok teljesítőképessége és hosszútávú jövedelmezősége jelentősen függ a termések hozamának minőségétől és mennyiségétől. A termésátlagok növeléséhez számos tényező járul hozzá, többek között a megfelelő hibridválasztás, a vetésforgó használata, a tőszám és a sortáv megfelelő kiválasztása, a vetésidő meghatározása, a nitrogénveszteségek csökkentése és a tápanyagutánpótlás, valamint az öntözés fontossága.

Igazolták hazánkban a Ralstonia pseudosolanacearum növénykórokozó baktérium jelenlétét

Az Európában először 2015-ben azonosított, növényekre veszélyes kórokozó kapcsán Magyarországon jelenleg három vármegye: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala érintett. A fertőzés eredetének tisztázása további vizsgálatokat igényel. A veszélyes zárlati károsító terjedése csak a növényegészségügyi intézkedések szigorú és következetes betartásával előzhető meg.

Egyszerűsítés és díjmentesség a fúrt kutaknál

Továbbra is díjmentesen lehet üzemeltetni a korábban létesített és bejelentési kötelezettségnek eleget tevő kutakat - közölte Nagy István agrárminiszter.