Nyáron túl meleg van, télen pedig hideg, mondhatnánk, az időjárás soha nem optimális az ember számára, legalábbis így érezzük. A táplálkozásunk során ezt a kellemetlenséget tudományos alapon is korrigálhatjuk, hiszen egyes növényeknek hűtő, míg másoknak melegítő hatásuk van.
A gabonafélék közül több, például a hajdina, zab, rozs, köles, barna rizs, tönkölybúza melegítő hatásúak. De nem véletlenül télen ettek, esznek az emberek több gesztenyét, mogyorót, diót, mandulát, azaz olajos magvakat. Sőt a zöldségfogyasztás szezonalitása sem csak a véletlenen alapul, hiszen a cékla és a sütőtök fogyasztása szintén jót tesz, ha fázunk.
A gyógy- és fűszergyógynövények közül is több rendelkezik melegítő hatással, ezek többsége a forralt bor ízesítőjeként is ismert.
A fahéj, a szegfűszeg, a szegfűbors, a gyömbér, a kardamom, a vanília, vagy a szerecsendió ilyenek. De itt nem ér véget a melegítő hatású fűszerek sora: a chilipaprika, a fokhagyma, a kurkuma, a római kömény, az édeskömény mellett az ánizs-, a koriander- valamint a currytartalmú fűszerkeverékek is jó hatással vannak hűvös időben a hőérzetünkre.
Az alkoholos italok hatása ellentmondásos. Bár lehet, hogy úgy érezzük, felmelegszünk ezektől, ám az alkohol szűkíti az ereket, így érzetünk ellenére pont a test hűlését segíti elő. Ha szeretnénk fölmelegedni, inkább az alkoholmentes „forralt bort” válasszuk, melynek az alapja szőlő- vagy almalé, és melegen ezt megízesítjük a klasszikus forraltbor-fűszerkeverékkel. Egy liter gyümölcsléhez némi fahéjat, 8-10 szem szegfűszeget, ugyanennyi szegfűborsot tegyünk, de ne maradjon ki az ízesítésből a csipetnyi gyömbér és szerecsendió sem, sőt egy kis vaníliadarabot és néhány kardamommagot is adhatunk még hozzá.
A fűszereket érdemes teatojásban az italba lógatni, így nem kell azt átszűrni.
A gyógyteák is készülhetnek ilyenkor téli ízesítéssel. A teavizet forraljuk fel, tegyünk bele egy fahéjrudat és pár szem szegfűszeget. Így forraljuk még pár percig, majd hagyjuk benne állni még 10 percig az ízesítőket. Ehhez adjuk hozzá 1:1 arányban a hagyományos módon készült gyógyteát, ami lehet forrázat, vagy például a csipkebogyónál áztatással készült ital. A keveréket mézzel édesítsük akkor, amikor már langyosra hűlt, így a méz jótékony hatóanyagai is megmaradnak, nem csak édesítő hatása lesz. Az ilyen téli ízesítéshez jól illenek a gyümölcsteák is, almából, bodzabogyóból, fekete ribiszkéből is készülhet hasonló tea.
A hideg évszakban a szervezetünket számos behatás éri, például az alacsony kinti hőmérséklet, a nyirkos levegő. Gyakoriak emiatt az orrfolyással, torokfájással járó állapotok, de a fázó kéz és láb sem előnyösen befolyásolja a téli nyomottabb hangulatunkat, közérzetünket.
A külső környezeti tényezőket nem tudjuk megváltoztatni, ám törekedhetünk az egyensúly megtartására, hogy amennyi hideget elszenved a testünk, annyi meleget is adjunk neki.
Ezt elérhetjük vastagabb öltözékkel, több mozgással, hiszen ezek mind segítik testünk hideg elleni küzdelmét. Az izommunka egyrészt hőt termel, másrészt fokozódik a vérellátás a szervezet olyan részeiben is, ahol az egyébként nem a legintenzívebb, például a lábujjakban.
Érdekes megfogalmazás, hogy a magyar nyelv az erős paprikát csípősnek nevezi, de az angolból fordítva ezt ott forrónak hívják, nem véletlenül, hiszen ez is fűti a szervezetet.
A paprika csípősségéért felelős hatóanyagot, a kapszaicint megtaláljuk a külsőleges kezelésre szánt krémekben is, hiszen helyi vérbőséget és forróságérzetet okoz. Tehát ezzel még külsőleg is melegíthetjük egyes testrészeinket.
A melegítő hatású fűszerek közül sok a trópusokról származik, ám ez nem jelenti azt, hogy máshonnan származók ne lennének hasonló hatásúak. Erdély hidegebb területein a csombor vagy borsikafű gyakori alapanyaga az ételeknek és az italoknak.
Levesek fűszerezésére, de teakeverékek alkotójaként is használják.
Enyhén csípős íze kellemes, és ez is egy melegítő hatású növény. De az édeskömény összezúzott termése is jó kiegészítője a téli forró italoknak. Illóolaj-tartalmának köszönhetően már akkor is jól érzékelhető, ha csak kis mennyiségben adagoljuk a teakeverékekhez. A fokhagyma nyersen történő fogyasztása is hasznos télen, és nem csak a vírus- és baktériumölő tulajdonságai miatt. Csípősségének köszönhetően fogyasztása után jó ideig biztosan nem fogunk fázni.
Hűsítő hatású növényekre ugyan inkább nyáron van szükségünk, azért érdemes megemlíteni azokat, hogy ha télen fázunk, ne ezekből fogyasszunk nagyobb mennyiséget. A menták a hidegérzékelésünkre hatnak, de pont nem úgy, ahogy télen kellene, tehát a hideg, vagy meleg mentatea inkább nyári ital. A hibiszkusz és a citromfű is inkább a nyár gyógynövényei, bár a citromfű enyhe hatású, jó nyugtató, tehát aki szereti, emiatt a hűsítő tulajdonsága miatt nem kell lemondania róla télen sem.
A koriander, a bazsalikom és a levendula szintén a hűsítő hatású növények csoportjába tartoznak.
De elkalandozva a gyógynövényektől a narancs, a citrom, a kivi, a lime, a grapefruit, a szamóca és a dinnyefélék is hűsítő termények, csakúgy, mint a cukkini és a főzőtök.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
