Back to top

Pótolni kell a tápanyagot, amit a terméssel elvittünk a földekről

Érzékenyen érinti a műtrágyapiacot az energiaár-robbanás, és a rendkívül drága tápanyagellátás új utak keresésére készteti a gazdálkodókat. Ebben kívánt segíteni az AGROmashEXPO-n a Milyen alternatív megoldásokkal lehet kiváltani a műtrágyát? című fórum. A szakmai beszélgetést Pénzes Éva, az Agriturf 2022 Zrt. kereskedelmi és marketing igazgatója vezette.

A téma aktualitását Petőházi Tamás, a NAK szántóföldi növénytermesztési osztályának vezetője ismertette. Több oka is van az energiaárak hihetetlen drágulásának, ami elsősorban a nitrogénműtrágya árát befolyásolja, ugyanis az 90%-ban földgázból készül. Egy hektár kalászost a 2021-2022-es idényben 430-470 ezer forintos költséggel lehetett megtermelni, ez az idén 660-700 ezer forint körül alakulhat. További nagy gond, hogy a tavalyi aszály miatt kukoricából egyharmad, napraforgóból 40%-os termést tudtunk csak betakarítani, és a jelenlegi uniós pénzügyi ciklus indulása is késlekedik.

Mindezek alapján minden gazdálkodónak át kell gondolnia, hogy mit tud gazdaságosan termelni, és meg kell válni a nem jövedelmező tevékenységektől, javasolta a szakember.

Csicsor János: A huminsavak rengeteg mikroelemet kötnek meg és visznek magukkal
Csicsor János: A huminsavak rengeteg mikroelemet kötnek meg és visznek magukkal
Fotó: Csatlós Norbert
A jó termőföld fekete a benne lévő sok szerves anyag, humusz következtében, hangsúlyozta Csicsor János, a Biopol Kft. tulajdonosa, a Magyar Huminsav Társaság elnöke. Az utóbbi 50 évben drámaian csökkent szántóföldeken a szerves anyagok, mikroelemek és ásványi anyagok mennyisége, mert nem pótolják azt a termelők. Ez a mikroelemhiány pedig az egész élelmiszerláncon végigfut, a táplálékunkban is jóval kevesebb mikroelem van, mint 25-30 évvel ezelőtt.

Nagyon fontos, hogy visszaállítsuk a talajaink termőképességét és hogy megőrizzük a talajvizet, aminek a szintje évtizedek óta csökken Magyarországon.

A huminsavak javítani tudnak ezen a helyzeten, 70-80 mikroelemet kötnek meg, de mellettük folyamatos komposztálásra, a szerves anyagok rendszeres pótlására van szükség. Át kell állni egy másfajta gondolkodásra, javasolta Csicsor János, mégpedig arra kell törekedni, hogy minimális műtrágya- és növényvédőszer-felhasználással próbáljunk jó eredményt elérni.

Solti Gábor: Egy kilogramm alginit egy liter vizet tart meg a talajban
Solti Gábor: Egy kilogramm alginit egy liter vizet tart meg a talajban
Fotó: Csatlós Norbert
Solti Gábor geológus, az alginitkutatás nemzetközi szakértője szerint hazánkban Tessedik Sámuel tevékenysége óta nagy megbecsülésnek örvendenek a talajjavító anyagok, mára viszont mintha megfeledkeztek volna róluk.

Az alginit különleges anyag, éppen ötven éve fedezték fel,

hogy a vulkáni tevékenység során keletkezett krátertavakban lerakódott algák maradványa milyen kedvező hatású a talajra, a növényekre. Sok szerves anyagot, mikro- és makroelemet tartalmaz, kissé lúgos kémhatású. Nagyon jó a vízmegtartó képessége, amit homokos talajon érdemes kihasználni. Először a biogazdálkodók figyeltek fel a jótékony hatásaira, műtrágya helyett használják. Hagyományos termesztésben más talajjavító anyaggal együtt javasolják a használatát.

Juhos Katalin: A talajbaktériumok a tartalék-tápanyagok feltárásával segítenek kiváltani a műtrágyákat
Juhos Katalin: A talajbaktériumok a tartalék-tápanyagok feltárásával segítenek kiváltani a műtrágyákat
Fotó: Csatlós Norbert
Juhos Katalin, a MATE Agrárkörnyezettani Tanszék adjunktusa a műtrágyák kiváltásának további lehetőségeiről beszélt. Mint mondta, valamilyen tápanyagot adni kell a növényeknek, hogy megfelelő hozamot érjünk el: ezek lehetnek ásványi nyersanyagok vagy szerves hulladékból készült humuszanyagok, de a szükséges nitrogénmennyiséget egyik sem pótolja. Erre a légköri nitrogént megkötő szabadon élő baktériumok (Azospirillum, Azotobacter) alkalmasak, de nagyon nehéz mérni a tevékenységük eredményét.

Annyi bizonyos, hogy néhányszor 10 kilogramm nagyságrendben tudnak nitrogént szolgáltatni a növényeknek. Más baktériumok a talajban lévő tartalékok (kálium, foszfor, cink) feltárásával válthatják ki a műtrágyákat.

Futó Zoltán: Savanyú talajon szükség van a talajbaktériumok segítségére
Futó Zoltán: Savanyú talajon szükség van a talajbaktériumok segítségére
Fotó: Csatlós Norbert
Nagyon jó eredményeket értek el talajbaktériumok használatával Szentesen, a MATE Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszékén, mondta Futó Zoltán tanszékvezető. Savanyú talajon például kimondottan szükség van a segítségükre, ugyanis ott a kijuttatott foszfor fele két nap alatt lekötődik a talajban, figyelmeztetett. Ezek az általában élő baktériumkultúrát tartalmazó készítmények átalakítják a talajéletet, javul a kezelt talaj szerkezete, humuszkészlete. Ez anyagiakban is kifejezhető előny: ha hosszú távon használjuk a készítményeket, 10-15%-kal kevesebb traktor-vonóerőre van szükség a talajműveléshez. A jobb talajszerkezet a vízmegtartásban is jelentős szerepet játszik, valamint segít a növényeknek a stresszhatások átvészelésében.

Számszerűsítve azt lehet kijelenteni, hogy baktériumkészítményekkel a műtrágyák felét lehet kiváltani.

Futó Zoltán szerint 5-10-15 évre előre kell tervezni a talajápolást, amiben a talajbaktériumoknak is szerepet kell szánni.

Fotó: Csatlós Norbert
Csicsor János azt tartja a legfontosabbnak, hogy az emberek átérezzék, mennyire fontos a talaj. Saját kísérleteikben feleannyi műtrágyával 20-30%-kal több termést tudtak betakarítani, ezt mindenki kipróbálhatja egy kis területen a saját gazdaságában.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy óriási átfedés van a talaj és az ember mikrobaközössége között, támogatni kell a bélflóránkban és a talajban élő hasznos bacilusokat.

Ha teljesen műtrágyára alapozzuk a tápanyagellátást, a növény alig lép kölcsönhatásba a környezetével, hangsúlyozta Juhos Katalin. Összetett módszerekkel, szerves anyagokkal, baktériumokkal és biostimulátorokkal érdemes serkenteni a kedvező folyamatokat.

Valamilyen tápanyagforrásra mindenképp szükség van a mezőgazdasági termeléshez, hangsúlyozta Futó Zoltán, hosszú távon nem engedhető meg, hogy több tápanyagot viszünk el a terméssel a földekről, mint amennyit pótolunk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A friss fogyasztáson túl

A Cegléden folyó több mint hét évtizedes kutatómunka eredményeként ma a hazánkban is kapható kajszi- és szilvafajták legtöbbjéről már tudjuk, milyen feldolgozási módra alkalmas leginkább. A rendszeres bírálatokon pedig az évjáratok hatása is lemérhető.

A megelőzésen legyen a hangsúly

A zöldterületek és kertek növényei a levegő minőségét és közérzetünket egyaránt javítják, a fajok egy része azonban allergén hatású. A fafajok hazai allergenitási vizsgálatáról, az eredményekről és a fatelepítésekkel kapcsolatos javaslatokról Magyar Donátot, a Nemzeti Népegészségügyi Központ aerobiológusát kérdeztük.

Fadoktorok, faápolók

Hazánkban évről évre nő az erdőterület nagysága, és településeink is egyre több fásítást vállalnak, hogy zöldebbé tegyék a lakókörnyezetet. Az egészséges fák árnyékukkal teszik elviselhetővé a nyári meleget, megkötik a járművek által felvert port, tompítják a város zajait, és rengeteg állatnak teremtenek élőhelyet. A város „zöld közművei” így jóval nagyobb értéket képviselnek, mint ahogy azt sokan gondolják.

Hogyan növelhetjük a terméshozamot 2023-ban?

A magyar gazdaságok teljesítőképessége és hosszútávú jövedelmezősége jelentősen függ a termések hozamának minőségétől és mennyiségétől. A termésátlagok növeléséhez számos tényező járul hozzá, többek között a megfelelő hibridválasztás, a vetésforgó használata, a tőszám és a sortáv megfelelő kiválasztása, a vetésidő meghatározása, a nitrogénveszteségek csökkentése és a tápanyagutánpótlás, valamint az öntözés fontossága.

Igazolták hazánkban a Ralstonia pseudosolanacearum növénykórokozó baktérium jelenlétét

Az Európában először 2015-ben azonosított, növényekre veszélyes kórokozó kapcsán Magyarországon jelenleg három vármegye: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala érintett. A fertőzés eredetének tisztázása további vizsgálatokat igényel. A veszélyes zárlati károsító terjedése csak a növényegészségügyi intézkedések szigorú és következetes betartásával előzhető meg.

Egyszerűsítés és díjmentesség a fúrt kutaknál

Továbbra is díjmentesen lehet üzemeltetni a korábban létesített és bejelentési kötelezettségnek eleget tevő kutakat - közölte Nagy István agrárminiszter.

Fagykárok a gyümölcsösökben

Hőmérsékleti hullámvasúton jár időjárásunk, ami tavasszal gyakori eset. A délies áramlással érkező meleg légtömegben 20 fok fölötti maximumok alakulnak ki, míg az ezt követő sarkvidéki eredetűben hóesés és éjszakai fagyok jönnek. Az elmúlt három éjszaka előfordult -1, -7 fokos fagyok súlyos károkat okoztak elsősorban a csonthéjasokban, főleg a kajsziban.

Precíziós átállás a gazda szemével

Ha precíziós gazdálkodás, akkor költséghatékonyság. Hezitál? Nem mert még belevágni? Most induló videósorozatunkban bemutatjuk, hogy hogyan is kell csinálni. Végigkísérjük gazdáinkat az idei év termelési folyamatain, részletesen ismertetjük, hogy hogyan zajlik a precíziós gazdálkodásra történő átállás a gyakorlatban.

A sonka bizalmi termék

Komoly fejlesztési lehetőségek előtt áll, de jelenleg nagyon bizonytalan piaci környezetben kénytelen működni a hazai húsipar – derült ki a Húszsövetség hagyományos húsvét előtti sajtótájékoztatóján.

Holnapig érkezik a kárenyhítés

A kivételesen aszályos tavalyi év veszteségeinek mérséklésére március 31-ig több mint 22 ezer termelő részesül összesen 50,6 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban - közölte Nagy István agrárminiszter. A kormány több mint négyszeresére emelte az agrár-kárenyhítési alap forrásait.