A vizes élőhelyek a Föld egyik legnagyobb diverzitású természeti egységei. A vizes élőhelyek jelentős méretű területet borítanak az összes kontinensen, napjainkban a szárazföldek területének 6,4 százalékát teszik ki. Számuk az emberi beavatkozások hatására jelentősen lecsökkent. A még fennmaradt ilyen területek pedig az emberi tevékenységek hatására is érzékenyen reagálnak. Hazánkban a folyószabályozás után kialakult holtágak tudták leginkább átmenteni és megtartani a folyószabályozások előtti ökológiai rendszereket.
Ramsari egyezmény
A vizes élőhelyek átalakításának és pusztulásának felgyorsuló üteme hívta életre ezt a nemzetközi összefogást, mely az egyezmény létrehozásához vezetett. A Ramsari egyezmény az egyik legdinamikusabban fejlődő nemzetközi természetvédelmi egyezmény amelyben jelenleg 171 ország vesz részt.
Eredetileg a rohamosan csökkenő vízimadár-állományok megmentéséért kívántak a csatlakozni az országok, ám a tapasztalatok alapján hamar rávilágítottak arra a tényre, hogy önmagában az élőhelyek védelme nem elegendő megmentésükhöz, magát az ökológiai rendszert kell megőrizni, amely képes az ott előforduló állatfajok eltartására.
Az egyezményben a vizes élőhelyek magukba foglalhatják a tengerparti részeket közvetlenül a vizes élőhely területe mellett, valamint szigeteket és az édes vizeket is.
Hazánk 1979. augusztusában csatlakozott az egyezményhez, jelenleg 23 nemzetközi jelentőségű magyarországi vizes élőhely található a Ramsari Jegyzéken, összesen 180 000 hektár kiterjedéssel: Balaton, Baradla barlangrendszer, Béda Karapancsa, Biharugrai halastavak, Bodrogzug, Csongrádbokrosi Sóstó, Felső Tisza, Fertőtó, Gemenc, Hortobágyi NP, Ipoly völgy, Kardoskúti Fehértó, Kis Balaton, Kiskunsági tavak, Kolontó Izsáknál, Mártély TK, Ócsai TK, Pacsmag, Pusztaszeri TK, Rétszilasi tavak, Szaporcai ÓDráva meder, Tatai Öregtó, Velencei tó, Dinnyési fertő.
Vízimadarak Magyarországon
A fülemülesitke márciustól októberig tartózkodik Magyarországon. A nagy kiterjedésű nádasokat kedveli, amelyek a neki megfelelő táplálékbázist nyújtják. Felülről zárt fészkét az évek során lehullott, összetöredezett nádakra és zsombékokra építi közel a víz felszínéhez. Emiatt különösen érzékeny a költési időben fellépő vízszintingadozásra. Az iszapból kitúrt gerinctelenekkel, rovarokkal táplálkozik.
A nádi tücsökmadár szintén a nádas alsó részében rak fészket, száraz nádlevelekből. Főleg pókokkal és rovarokkal táplálkozik. Magyarországon rendszeresen fészkel, a fülemülesitkéhez hasonlóan, állományukat 50-60 ezerre becsülik.
A hazai madárállomány egyik legszebb madara, a jégmadár. Nagyon sokan kedvelik gyönyörű tollazata miatt, ám kevesen tudják milyen célt is szolgál ez a tollazat. Tarka színe a védekezést és a megtévesztést egyaránt segíti.
A hasa színe, a száraz levelekre hasonlít, így a hal nem gyanakszik rá. Háta viszont olyan, mint a csillogó kék víztükör, ezért felülről nem veszik észre a ragadozó madarak. Egy-egy a vízhez közeli fán, vagy földbuckán telepszik meg és néha a víz fölé szállva, a víztükör fölött lebegve vadászik, a kis halakra.
A mandarin réce is hasonlóan színpompás tollazattal rendelkezik, ám ő teljesen másra használja azt. A tőkés récékhez hasonlóan a tojó szürkés, barnás színezetű, a hím pedig színes, aminek a párzási időszakban veszi hasznát.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
