Back to top

„A vetőmag köztulajdon”

Az élelmiszertermelés genetikai alapjainak köztulajdonként kezelését tűzte a zászlajára a La Via Campesina nevű globális gazdaszervezet a berlini Zöld Hét idején zajló nagy tüntetésen. Mint fogalmaztak, az élelmiszer-önrendelkezés alapja, hogy ne adjuk át másnak a vetőmagtermelés feletti kontrollt.

Középen Cem Özdemir agrárminiszter, körülötte a La Via Campesina aktivistái
Középen Cem Özdemir agrárminiszter, körülötte a La Via Campesina aktivistái
Fotó: Fabian Melber/www.wir-haben-es-satt.de
Ahogy itt is beszámoltunk róla, a hatalmas szabású agrárfesztivált és agrárpolitikai találkozót, a Nemzetközi Zöld Hetet övező médiafigyelmet kihasználva ilyenkorra időzíti a tüntetését mindenki, aki a hivatalos agrárpolitikával szembeni ellenvéleményének hangot szeretne adni.

Köztük volt a La Via Campesina nevű szervezet is, amely bár Kelet-Európában nem igazán eresztett gyökeret, világszerte nagyon jelentősnek számít.

A kisgazdálkodókat, mezőgazdasági dolgozókat, halászokat, földbirtokkal nem rendelkezőket és őslakosokat képviseli, illetve deklarált célja a patriarchális berögződések elleni kiállás is.

Nagyon leegyszerűsítve, egy olyan, alapvetően agrárvonalon érdekelt szerveződésről van szó, amely ezen a nagy ágazaton belül a sérülékenyebb társadalmi rétegeket képviseli. Dél-Amerikából indult a mozgalom, aztán Európában is lettek tagjai, ma pedig már világszerte nyolcvan országban van jelen legalább egy tagszervezet által.

Berlinben, a Zöld Hét ideje alatt ők is részt vettek egyrészt a fiatal gazda fórumon, másrészt a tízezres tüntetésen. Legfőbb jelmondatuk az volt, hogy az élelmiszer-önrendelkezés alapja a vetőmag-önrendelkezés, és azt hirdették, hogy a genetikai alapok köztulajdont kell, hogy képezzenek.

„Több mint tízezer évig szelektálták a fajtákat és cserélgették egymás között a vetőmagot a földművesek, mire egyszer csak multinacionális vállalatok vásárolták meg a helyi fajtákat, génbankokat, illetve a hozzá kapcsolódó kutató- és vetőmagtermelő infrastruktúrát”,

fogalmaztak a tüntetésen a szervezet képviselői. Kiálltak a géntechnológiai szabályok lazítása ellen is.

„Már az első generációs GMO-fajták idején is bebizonyosodott, hogy az éhezés felszámolásához semennyiben sem járultak hozzá, ahhoz viszont annál inkább, hogy gazdák milliói kerüljenek függőségi viszonyba az agrotech vállalatokkal, és hogy végletesen lecsökkenjen a biodiverzitás például a gyomirtószer-rezisztens GMO-fajtákat termesztő régiókban”,

fogalmaztak.

Levelében arra kérte a La Via Campesina szervezet a Berlinben ülésező 64 agrárminisztert, hogy legyenek tekintettel az agrárium legkisebb szereplőire is a döntéseiknél, és hogy ne támogassák az uniós GMO-szabályozás lazítását.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A talajromlás erősödése és a talajjavítás reneszánsza várható

A szántó művelési ágú hazai földrészletek fele eleve javításra szorul, mert különböző mértékben mészhiányos barna erdőtalajok (főként a Dunántúlon) és szikes, különböző szolonyeces réti talajok (az Alföldön, főként a Tiszántúlon).

Hasznos fonálférgek a kertészetben

Január második felétől meglepő módon több telefonhívást is kaptam, amiben segítséget kértek a gazdálkodók. Egy apró, „pajorszerű” kártevőre panaszkodtak a szamóca és a cserepes dísznövények gyökerei között. Meglepődtem, ugyanis számítottam a hívásokra, azonban csak egy hónappal később, február végétől.

Ismertetni kell az ágazattal a kistermelői divattippeket

A Magyar Mezőgazdaság Kiadó gondozásában havonta megjelenő Kistermelők Lapját 1956-ban alapították. Korábbi főszerkesztőjének – jelenleg szenior főszerkesztőjének –, Lengyel Zoltánnak a neve összeforrt a lappal, évtizedeken keresztül hiteles és hasznos információt szolgáltatott a hazai kistermelők számára.

A mezőgazdaság pozitív hatása a napelemekre

Az Applied Energy folyóiratban megjelent Cornell Egyetem új kutatása szerint a napelem parkokban a mezőgazdasági növények termesztése növelheti az élelmiszertermelést, valamint javíthatja a napelemek teljesítményét és élettartamát.

Magyar biodiverz magkeverékek

A díszkertészek februári szakmai konferenciáján több előadás érintette a magkeverékek kérdéskörét. A szakemberek hazai fejlesztésű biodiverz magkeverékek vetését javasolták zöldtetőkre és szabadföldre. Egy másik előadásban a vadvirágkeverékek és a virágos fűmagkeverékek alkalmazásának tudnivalóit összegezték.

A brazil tölcsérjázmin károsítói

Brazil tölcsérjázmin (Mandevilla sanderi) igen látványos, Dél-Amerikában őshonos örökzöld kúszó dísznövény, a kutyabengefélék családjába tartozik. Tudományos nevét a 18. században kapta Henry Joseph Mandeville angol diplomatáról, lelkes kertészről.

A permetszer hatékony kijuttatása pénzben mérhető

A házikertekben kicsiben ugyanolyan fontos a megfelelő permetezési gyakorlat, mint a nagyobb, üzemi ültetvényekben. Aki pedig vegyszermentes kertet tart fenn, neki is érdemes megtanulnia jól permetezni, hiszen a növényi levek, biostimulátorok, és sok más biotermesztésben használt anyag kijuttatása is így történik.

Növényalkalmazás új szemlélettel - minierdők Budapesten

Az Ökológiai és gazdasági fordulat címmel februárban megrendezett szakmai konferencián a Miyawaki-minierdőkről és a klímaválsággal összefüggő növényalkalmazásokról is hallhattunk előadást. A japán mintára létrehozott minierdőkkel növelhetők a zöld szigetek a városokban.

Egyre erősebbek az agrárkapcsolatok Georgia és hazánk között

Nagy lehetőségek vannak a hazánk és Georgia közötti mezőgazdasági együttműködésben, nem véletlenül jött létre stratégiai partnerség a két nemzet között - jelentette ki Nagy István agrárminiszter, miután hivatalában fogadta Tamara Liluashvilit, Georgia nagykövetét.

Viharkárra fizették ki a legtöbbet

A kertészetek kárbiztosítására szakosodott Gartenbau-Versicherung biztosítótársaság második éve egyértelműen átlag feletti káresetet regisztrált, és több mint 50 millió eurót fizetett ki tagjainak.