Back to top

Válságálló családi gazdaságok

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet 32 éves múltra tekint vissza. Időnként nehéz volt fennmaradnia, mert nincs normatív támogatás a román kormány részéről, egyetlen szakmai szervezet felé sem. Önerőből próbálják fenntartani magukat – tudtuk meg Fazakas Miklós elnöktől.

„Folyamatosan azokra a problémákra és kihívásokra fókuszálunk, amik a kisgazdaságok, a családi gazdaságok szintjén megjelennek. Törvény által nincs megfogalmazva vagy lehatárolva, hogy mit is jelent a családi gazdaság, így természetesen támogatás sincs ezen a szinten. A ’90-es évektől azt látjuk a legnagyobb problémának, hogy azok a gazdák, akik visszakapták a területeiket, kényszerpályán mozognak.

Nálunk ott adták vissza a földeket, ahol valamikor volt, de földtulajdonosként nagyon sokan nem tudták, mit kezdjenek vele, pedig a felelősség azt mondatta, hogy foglalkozni kell a földdel.

Sokuknak a '90-es évek zavaros gazdasági viszonyai miatt el kellett hagyniuk a pályájukat, és mivel a föld adott volt, abban próbáltak meg helytállni” – mondta el az elnök.

Fazakas Miklós: Maros megyében az agrárium minden része megtalálható
Fazakas Miklós: Maros megyében az agrárium minden része megtalálható
Az első tíz évben semmilyen támogatást nem kapott az ágazat, mondta, és közben a szakmai tudás hiánya jellemezte. Tíz év alatt az ezüstkalászos tanfolyamok megszervezésével több, mint 3780 diplomát osztottak ki, a legjobb szakemberek oktattak a tanfolyamaikon, és mára mintegy 8 ezer végzőst tartanak számon.

„A tagsági kártyánkkal több szolgáltatás és több előny is jár. Az RMGE-n belül önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdakörök vannak, amelyek egyedi tevékenységi körrel rendelkeznek. Vannak nagyon jól működő és sikeres projektjeink, akár a tejcsarnokot, akár a zöldségértékesítést, a közös beszerzést vagy az erdőgazdálkodást említhetem. Természetesen az RMGE Maros Szervezete ezeknek az összefogója és szervezeti irányítója.

Az általunk végzett tevékenységek minden gazda számára elérhetőek.

Soha nem kötöttük tagsághoz, mert úgy gondoltuk, társadalmi szerepkört vállalva végezzük a munkánkat. Az, hogy ezt megfelelően tudjuk végezni, a magyar kormány és Agrárminisztérium támogatásával lehetséges. Így lettünk részei a falugazdász-hálózatnak. Ezt kiegészítettük az általunk bejegyzett Marosi Gazda Kft. szolgáltatásaival. Az inputanyagokat most olyan áron tudjuk kínálni a gazdáinknak, ami a piacon a legolcsóbb. Közvetlen szerződéseink vannak, többek között a Marton Genetics-szel és a szegedi Gabonakutatóval, és még több magyar céggel” – érzékeltette a kiterjedt segítséget a szakember.

„A szakterületünkön kifejezett kitörési pontot nem tudnék említeni, mivel szinte mindenből hiány van. Főleg Maros megye tekintetében nincs olyan ágazata az agráriumnak, amit ne lehetne sikeresen művelni, legyen az akár állattenyésztés, akár szántóföldi kultúra, akár zöldség-, gyümölcs- vagy dísznövénytermesztés.

Látni kell, Románia 80 százalékban élelmiszerimportra szorul”

– mutatott rá Fazakas Miklós. A megfelelő jövedelmezőséghez szakmaiságra van szükség. Ezen a téren talán a kisgazdák maradtak le jobban, a nagyobb gazdaságok már szakmaisággal és megfelelő hozzáállással végzik munkájukat. Ettől függetlenül hisznek benne: ahhoz, hogy a vidéket meg lehessen tartani, kisebb gazdaságokra is szükség van. Azt tapasztalják, hogy a gazdasági válság negatív hatásait a családi vállalkozások bírják jobban, rájuk lehet támaszkodni.

Azt viszont hátrányként említette a szakember, hogy az erdélyi gazdák nem kaphatók a szövetkezeti együttműködésre. Viszont a román mezőgazdaságra ez nem feltétlenül igaz, ők egy kicsit fegyelmezettebbek, jobban elfogadják a szakemberek véleményét, és működik az összefogás. A Kárpátokon innen is vannak rá példák, de azok mind felülről szervezett szövetkezetek, amiket mesterségesen tartanak életben.

„A magyarországi őstermelő adószámmal rendelkezik, számlaadási kötelezettsége van, ugyanakkor van egy felső küszöb, és addig adómentes.

Nálunk ilyen kategória nem létezik. Nálunk kisgazda lehet a több száz hektáros területtel rendelkező is, a több ezer vagy tízezer állattal rendelkező is, és akkor sincs számlázási kötelezettsége. Csakhogy így a támogatásokban sem tud megfelelően részt venni. Nézzük a borászokat! Kiváló termékeket készítenek, de nincs címkéjük, nincs a boron zárjegy, ezért hivatalosan nem lehet értékesíteni, csak pult alatt. A helyi piacokon úgy jelenik meg a bortermelő, mint helyi gazda, de korlátozott feltételekkel, mert ott csak kis mennyiséget lehet értékesíteni. A termékek minősége hektikus. Ha nem egyöntetű az árualap, nem lehet beszállítani a nagyobb piacokra” – magyarázta a szakember. Ezen több program indításával is próbálnak változtatni. Szükség volna legalább minimális vállalkozói tudásra, hogy hogyan kell kitölteni egy számlát, miként kell elkészíteni egy egyszerű adóbevallást. Lehet, hogy valaki nem fizet adót, de ezáltal tisztul számára a kép.

Közben jelenleg a termelőkön csalják el az áfát a kereskedők.

„Bármelyik gazdát megkérdezzük, hogy jó-e a mostani helyzet, mind azt mondja, hogy nem. Ki kellene lépni a szürkegazdaságból. Ez uniós vállalás is. Nem tudom, eddig hogyan csúsztunk ki. Szintet kell lépjünk a gazdatársadalom felfogásában és hozzáállásában is, mert ez lehetne a szövetkezés alapja. A szövetkezés óriási terhet venne le a vállukról, a termeléstől az értékesítésig. A pandémia idején is látszott, mert a piacokat bezárták, de a hipermarketeket nem. Ezzel nagyon kiszolgáltatottá vált a gazdálkodói réteg. Márpedig úgy gondolom, hogy rájuk továbbra is szükség van” – fogalmazta meg véleményét Fazakas Miklós.

A szövetkezésre már fel lehet építeni Székelyföldön is a fenntartható vidéket és mezőgazdaságot, ahol mindenki talál megélhetési lehetőséget.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2023/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Április közepétől foodora néven működik a foodpanda

Április közepétől foodora néven működik a foodpanda ételrendelő platform, a márkanév váltása mellett az üzleti modell változatlan marad - közölte a Delivery Hero Hungary Kft. ügyvezetője Budapesten, a cég sajtótájékoztatóján.

5 ok, ami az édesburgonyafogyasztás mellett szól

A batáta ugyanolyan sokoldalúan felhasználható élelmiszer, mint a burgonya, mindössze annyiban különbözik, hogy még több tápanyagot tartalmaz. De milyen előnyei is vannak az édesburgonyának?

A mezőgazdaság pozitív hatása a napelemekre

Az Applied Energy folyóiratban megjelent Cornell Egyetem új kutatása szerint a napelem parkokban a mezőgazdasági növények termesztése növelheti az élelmiszertermelést, valamint javíthatja a napelemek teljesítményét és élettartamát.

A Budai-hegyekben lovasrendőrök ügyelnek az erdő nyugalmára

Márciustól rendszeressé válik a lovasrendőrök jelenléte a budai hegyekben. A Készenléti Rendőrség, a II. Kerületi Rendőrkapitányság és a Pilisi Parkerdő együttműködésében járőröző rendőrök elsősorban a főváros leglátogatottabb erdeiben, például a védett Hárs-hegyen segítik az erdő természetes állapotának megőrzését, illetve a természetjárókat, kutyasétáltatókat, kerékpárosokat és gyalogosokat, hogy konfliktusmentesen élvezhessék az erdei kikapcsolódást.

Öt és félmilliárd forint érkezik az anyajuhtartóknak

Megkezdődött a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatások kifizetése. Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatást több mint 7 ezer juhtartó számára, 5,5 milliárd forint értékben fizetik ki – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Több mint 73 ezer forinttal nőtt a bruttó átlagos bér

A KSH adatai szerint 2023 januárjában tovább folytatódott a bérek emelkedése, egy év alatt 16,1 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bére több mint 73 ezer forinttal 528 ezer forintra emelkedett, a tavalyi 455 ezer forintról. 2010-hez képest tehát az átlagos kereset már 2,6-szorosára nőtt - fűzte hozzá a legfrisseb adatokhoz közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Sóhelyettesítők használatát engedélyeznék az USA-ban

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) múlt héten jelentette be, hogy olyan szabályozásra tett javaslatot, amely lehetővé teszi a sóhelyettesítők használatát olyan mindennapi élelmiszerekben, mint a sajt, fagyasztott borsó, vagy tonhal konverzv.

Két évtizede készülnek CLAAS erőgépek Le Mans-ban

Húsz évvel ezelőtt, 2003. február 23-án írta alá Helmut Claas a Renault Csoport részeként traktorgyártással foglalkozó Renault Agriculture többségi tulajdonrészének felvásárlását rögzítő szerződést. Azóta a CLAAS – teljes gépesítési rendszereket kínáló szolgáltatóként – fokozatosan erősítette pozícióját a nemzetközi piacokon, különös hangsúlyt fektetve a hatékonyságra és a termelékenységre, valamint a korszerű gyártási folyamatokra.

Az importált mézeknek majdnem a fele hamis az Európai Közös Kutatóközpont vizsgálata szerint

A vizsgálatban 15 uniós országon kívül (Belgium, Bulgária, Csehország, Németország, Dánia, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Írország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Svédország) Svájc és Norvégia is részt vett. A 320 mintából, melyet az adott országok kompetens hatóságai vettek, 147 azaz a minták 46%-a nem felelt meg az uniós előírásnak (2001/110/EC).

Magyarország kimaradt az EU mezőgazdasági mentőprogramjából

Az Európai Unió, Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának (AGRIFISH) március 20-i ülésén Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos közölte az EU mezőgazdasági minisztereivel a Bizottság azon döntését, hogy a mezőgazdasági tartalékot, 53 millió eurós (21,2 milliárd Ft) közép- és kelet európai segélyprogramra fordítja.