Az Állat-egészségügyi Világszervezethez (WOAH) küldött első értesítés szerint január közepén a Közép-Macedónia régióban egy elhullott vaddisznó tetemében mutatták ki a vírust.
Két héten belül egy második fertőzött állatot is találtak ugyanazon a területen. A fertőzés forrása ismeretlen, azonban a görögországi régió Bulgáriával és Észak-Macedóniával határos, ahol a vaddisznók folyamatos ASP-fertőzöttségét igazolják.
A WOAH jelentése szerint a két görögországi esetet 2 kilométeren belül találták, ráadásul kevesebb, mint 10 kilométerre egy bulgáriai természetvédelmi területtől.
Idén eddig 15 európai államból jelentettek fertőzött vaddisznót. Görögország, Moldova, Észak-Macedónia és Szerbia regisztrálta az idei első ASP-eseteket a saját vaddisznó-populációjukban. Ez derül ki az Európai Bizottság Állatbetegségek Információs Rendszerének (EC; január 28-i) legfrissebb adataiból. Míg Görögországban több mint három éve nem mutattak ki ASP-t, a másik három országban 2022 második felében is jelentettek eseteket.
Idén eddig 15 európai államban összesen 1002 vaddisznóban kimutatott ASP-fertőzést jelentettek az EB-nél.
Az új megbetegedést regisztráló nemzetek között van Lengyelország (329 járványkitörés január 1. óta), Németország (187), Szlovákia (84), Magyarország (80), Olaszország (62) és Románia (60). Rajtuk kívül az elmúlt két hétben Észtország, Litvánia és Szlovákia is jelentett afrikai sertéspestises esetet az uniós rendszernek. Korábban Bulgáriában és Csehországban erősítették meg vaddisznók megbetegedését.
Január 28-ig az EU-rendszerben regisztrált házisertésekben előforduló ASP-járványkitörések száma elérte a 31-et. Romániában a 26 háztájiban regisztrált eset mellett négy moldovai és egy szerbiai gazdaság volt érintett – valamennyi 9-nél kevesebb állatot tartóknál.
