
A kőbányai cégnél az élelmiszerek és egyéb termékek csíraszámcsökkentését - szükség szerint sterilizálását - ionizáló energiával végzik.
Bár a kezelés sugárzással történik, de maga a kezelt áru ettől nem válik sugárzóvá, akár a kezelés után azonnal fogyasztható, illetve felhasználható.
A technológia a termékek mikrobiológiai minőségének javítását, a fogyasztói biztonság fokozását szolgálja és az élelmiszerektől kezdve a gyógyászati és kozmetikai alapanyagokon keresztül az egészségügyi és labor eszközökig szinte minden területen alkalmazható, ahol mikrobiológiai probléma léphet fel.

Az elnyelt dózis a sugárforrástól adott távolságban eltöltött időtartammal pontosan adagolható, de a kezelési folyamat kritikus tényezője. Ha az anyag a szükségesnél kevesebb energiát nyel el, nem következik be a kívánt mértékű hatás, míg a túl nagy dózis alkalmazása minőségromláshoz vezethet, az olajos magvak például avasodhatnak.
A besugárzás nem vált be a bor esetében, de kiváló minőségben öregíti például a viszkit. Itthon is alkalmazzák egyebek mellett a kukorica növényvédelmére, méghozzá úgy, hogy besugárzott mustárvetőmaggal együtt vetik a haszonnövényt. Amikor a mustármag növekedésnek indul, minden más gyomot elnyom. Egy korai fenofázisban azonban befejezi a vegetációját, egyszerűen elhal, ekkora azonban a kukorica már megerősödik annyira, hogy sikerrel konkurál a gyomnövényekkel a fényért.
– mondja Huszár István Zoltán -, hiszen vegyszermentes, ráadásul az elpusztuló növényrészek még táplálják is a talajt.” Úgy véli, nagy kár, hogy a technológia itthon nincs megfelelően kiaknázva, annak ellenére, hogy a hazai nukleáris ipar nagyon fejlett. Ő maga is bejárta a világot, és számos országban telepített besugárzó berendezéseket.
Az egyenlítő környékén a fertőzéseket terjesztő szúnyogpopulációk ellen is nagy sikerrel alkalmazzák a besugárzást. Ivarzásképtelen hím példányok millióit bocsájtják szabadon. Az EU-ban ez nem megengedett gyakorlat, az élelmiszerek besugárzása azonban igen.

Ki az a gyártó, aki felvállalja ezt a fogyasztók által igen kevéssé ismert és nagyon negatív képzettársításokat idéző technológiát? „A Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtől az ENSZ-élelmezésig mindenki támogatja több mint fél évszázada, de a magyar jogszabályok szigorúbbak.
Pirospaprikából például korábban 120-150 tonna érkezett a besugárzó állomásra hetente, de amióta uniós szinten a legszigorúbb jogszabályokat vezettük be a technológiára, a terméket leginkább gőzöléssel csírátlanítják, ami a szakember szerint egyértelműen meg is látszik a minőségén. „Megváltozik a színe és az íze, ráadásul a két eljárás a mikroorganizmusok szintjében sem azonos hatású.”
Dél-Koreában úgy népszerűsítették az élelmiszerek besugárzását, hogy reklámfilmeken mutatták be: ilyen ételt visznek magukkal az űrhajósok. Az eredmény az lett, hogy a fogyasztók még többet is fizetnek az így kezelt ételekért.
A harmadik világból szinte nem érkezik fűszer, ami nincs besugarazva, hiszen például a fahéj vadon terem, óhatatlanul érintkezik például állati ürülékkel, ráadásul kézzel szedik, és megkérdőjelezhető a személyes higiéné.
„Nem is lehetne forgalmazni besugárzás nélkül! De hány napig őrzi meg a minőségét a hűtőben a kertünkben leszedett, megmosott eper? És az, amelyiket Spanyolországban szedtek le, mostak meg, deponáltak, szállítottak, deponáltak több száz, ezer kilométeren és napokon keresztül?”
A korábban egyszemélyes állami tulajdonban álló Agroster Zrt-t 2020-ban privatizálták, amikor is hazai magánbefektetők kezébe került. Ahogy a neve is jelzi, néhány évtizede még elsősorban mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket sterilizált, az utóbbi években azonban a gyógyszer-, illetve egészségipar vált a fő megrendelőjévé, amiben a hazai élelmiszeripari előírások változása mellett a COVID-nak is komoly szerepe volt.

A kézi anyagmozgatás miatt a sugárzó készülék kezdetben elsősorban kísérleti minták és kisebb tételek kezelésére volt alkalmas, de 1972-ben felső függesztésű szállítópályával egészítették ki. A besugárzásra váró termékeket ma is ez az 52 kocsiból álló csillerendszer mozgatja a besugárzás folyamán. 1986-ban korszerűsítették is a besugárzot, hogy alkalmasabbá tegyék az ipari méretű termelésre.

Kezelési szolgáltatásait rendszeresen ellenőrzi az Országos Atomenergia Hivatal, az ÁNTSZ, a Nébih, és gyakori látogatók a különféle gyógyszergyárak, egészségügyitermék-gyártók szakemberei is, akik saját szempontjaik szerint auditálják a működést.
Ha hisszük, ha nem, a sugárkezelés a megfelelő szakmai ismeretek birtokában és a korszerű, nemzetközileg szabályozott technológia mellett környezetkímélő, hatékony, biztonságos és minden tekintetben fenntartható eljárás, amelyre az élelmiszeripar és a mezőgazdaság majdnem minden ágában szükség lehet.
