Back to top

Hogyan növelhető a takarmányozás fenntarthatósága – az ipar válaszai

A melléktermékek takarmányban történő felhasználása mindig kompromisszummal jár a szakemberek szerint. A formulázás során a táplálóérték mellett érdemes figyelembe venni a termelés volumenére, valamint a végtermékre (élvezeti érték, technológiai tulajdonságok változása) gyakorolt egyéb pozitív vagy negatív hatásokat.

Pelletálóüzem a norvégiai Stokmarkban
Pelletálóüzem a norvégiai Stokmarkban
Fotó: Wikipedia
A termelés gazdaságosságának fenntartásáért kulcsfontosságú, hogy a takarmányok táplálóértéke egy-egy melléktermék használatával is lehetővé tegye az állatban rejlő genetikai potenciál kiaknázását.

A Vitafort ZRt. meglátása szerint

a magyar takarmánygyártás számára a gabona, a cukor, a citrusfélék és az olajos magvak feldolgozása során keletkezett anyagok (korpa, takarmányliszt, CGF, DDGS, melasz, extrahált olajmagdarák, stb.) felhasználásának van a legnagyobb jelentősége.

Fotó: Vitafort
A növényi maradványok mennyisége (pl. szalma) rendszerint szűkös, továbbá az állattenyésztés céljaira megfelelő minőségű anyagok jelentős részére igényt tart az ipar is. Az állatitermék-előállítás során keletkező fehérjelisztek és olajok (vérliszt, hús- és csontliszt, baromfiolaj, stb.) alkalmazása részben a keresztetetés korlátozása, részben a petfood szektor nagy felvevőképessége miatt alacsony, míg a magyar haltermelés és halfeldolgozás révén keletkező melléktermékek kis mennyisége okán azok takarmány célú felhasználása elenyésző.

A feldolgozóipari melléktermékek beszerzése az elmúlt három évben a megnövekedett kereslet és az energiahordozók drágulása miatt bonyolultabbá vált.

Mivel ezek többségében jól formulázható, és a gyártási technológiába hatékonyan illeszkedő anyagok, a takarmánygyártók irányából jelentkező egyre növekvő igény következtében felértékelődtek a magas tápanyagtartalmú (fehérje és keményítő) melléktermékek, míg az energiahordozók árának emelkedése azok további feldolgozásának pl.: szárításának költségeit növelték. A kialakult árversenyt tovább fokozza a dráguló élelmiszeripari alapanyagok humán élelmezésben történő hasznosításának növelése, mely eredményeként csökken a keletkező melléktermék mennyisége.

Alpár Botond, az Agrofeed Kft. kutatás-fejlesztésért felelős vezetője elmondta, hogy cégük a közelmúltban végzett egy hízó takarmányozási kísérletet, ahol extrahált szóját helyettesítettek ipari melléktermékekkel. A szükséges beltartalom-korrekciót (szintetikus aminosavakkal) valamint enzimkiegészítést is elvégezve nem lettek olcsóbbak a receptúrák, így alkalmazásuk gazdasági előnyt nem jelentett.

Fotó: Agrofeed

Az extrahált szójadara viszonylag stabil beltartalmával szemben az ipari melléktermékek táplálóanyag tartalma – főként a nem azonos helyről származóké – jóval nagyobb változékonyságot mutat.

Például attól függően, hogy a malátacsíra mely országból származik, a nyersfehérje-szintje 17 és 26% közötti mértékben eltérő lehet. Ugyanez igaz a répaszeletre, napraforgó- vagy repce eredetű olajipari melléktermékekre, vagy a malomipari melléktermékekre is. Nem mindegy ugyanis, hogy a kiadott termék búzaliszt, korpa, lisztes korpa, korpás liszt, egységes búzatakarmány-őrlemény ETŐ, vagy EBTŐ… Az ipari melléktermékek beltartalmi kontrollját ezért jóval gyakrabban el kell végezni!

Egyes ipari melléktermékeket „piacosságuk” vagy éppen költséghatékony szállításuk miatt szárítani, sok esetben granulálni kell. A szárítást, granulálást viszont szakszerűen kell elvégezni, a túlzott hőkezelés ugyanis egyrészről fehérje károsodást (denaturációt) okozhat, másrészről Maillard-reakció játszódhat le, aminek következtében ízletességük is kárt szenved.

Köztudott, hogy azokban az években, amikor az időjárásnak köszönhetően az alaptakarmányok minősége rosszabb, akkor a feldolgozás után képződő melléktermékeik minősége is az.

A feldolgozás során általában kinyernek belőlük valamit (olaj, keményítő, szénhidrát), emiatt a melléktermékeikben a szennyeződések koncentráltabban lesznek jelen. Ez negatívan hat az állatok termelési eredményeire.

Összegezve az ipari melléktermékek alternatívái lehetnek az import fehérjehordozóknak, felhasználásuknak piaci elérhetőségük, és árszínvonaluk szabhat korlátokat. Az ipari melléktermékek táplálóanyag-tartalmát érdemes sűrűn ellenőrizni beszerzési forrás, gyártási tétel, vagy hőkezelés minősége szerint is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Vitafort ZRt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyetlen magyarként a világ száz legjobb egyeteme közt a MATE a THE fenntarthatósági rangsorában

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a világ száz legjobbja közé került a Times Higher Education Impact Rankings rangsor ENSZ által deklarált éhezés elleni küzdelmet meghatározó Zero Hunger kategóriájában. Ezzel olyan kiemelkedő egyetemekkel került egy kategóriába, mint a 65. helyezett Wageningen Egyetem vagy a 72. helyezett Tokiói Agrártudományi Egyetem, amelyek az agrárszektorban a világ vezető intézményei közé tartoznak.

Bemutatkozik a Vervaet márka Mezőfalván

Hódmezővásárhelyen debütált, június 7-8-án pedig a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow keretében Mezőfalván is bemutatkozik az AXIÁL Kft. új gépe, a Vervaet önjáró precíziós hígtrágya-kijuttató.

Növényvédelmi Szakmérnöki képzés indul Keszthelyen, a Balaton fővárosában

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézete posztgraduális képzés keretében lehetőséget nyújt agrárszakemberek számára növényvédelmi szakmérnöki szakon. A növényvédelmi szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak magyar nyelvű, négy félévet felölelő levelező képzés.

Átírnák az eredetjelölésre vonatkozó paragrafusokat

A friss és szeletelt zöldség-gyümölcsök forgalmazási előírásairól szóló új jogszabálytervezetről folytat nyilvános konzultációt az Európai Bizottság. Megszólalt az ügyben az európai friss zöldség-gyümölcs ágazatot képviselő szövetség (Freshfel Europe), és rámutatott, hogy messzemenő következményei lesznek, ha az országspecifikus eredetmegjelölés kötelező szabályait fenntartják a konyhakész, szeletelt gyümölcsök és zöldségek esetében.

5 étkezési szokás a gyors fogyásért 50 éves kor felett

Amikor azt látjuk, hogy a mérlegen a szám lefelé mozog, nagyszerű érzés, de amikor ezek a számok növekednek vagy stagnálnak, az kissé frusztráló lehet. A megfelelő ételek és az egészséges táplálkozás kulcsfontosságú, ezért a szakértők megosztják a titkot a fogyáshoz, mely 50 éves kor felett is könnyen kivitelezhető.

Egyetemen is oktatni kéne a küllemi bírálatot

Tőgymagasság, ágyékerősség a Holstein-fríz fajtánál, combkerekség, csontfinomság a húsmarháknál. Egyek mellett ezeket a tulajdonságokat figyelték a jövő szarvasmarha küllemi bírálói a párizsi SIA mezőgazdasági kiállításon megrendezett szakmai versenyen.

Takarónövény-kísérletek homoki szőlőben

Homokon, ahol az 1 százalékos humusztartalmat már jónak nevezik, a gazdálkodás, főleg a hosszú távra tervező gazdálkodás nagy kihívás. A máshol megszokott módszerek itt nem működnek – igaz, ezek a „megszokott” módszerek máshol, az ország szinte minden területén is rontják a talajt. Egy maroknyi elkötelezett gazda egyesületi keretek között keres megoldást.

Növényvédőszer-piac 2022

A Kynetec Hungary Kft. (volt Kleffmann és Partner Kft.) független piackutató cég 1995 óta tevékenykedik Magyarországon. Kizárólag gazdálkodóktól származó információk alapján méri fel a vetőmag-, a műtrágya és a növényvédőszer-piacot. Alábbi összeállításunk megosztásával is szeretnénk megköszönni a részvételt mindenkinek, akik valamelyik kutatásunkban segítségünkre volt.

Rekordösszeg az agrárium fejlesztésére

A Vidékfejlesztési Programban megítélt támogatások kifizetéséhez kapcsolódóan a magyar költségvetés az idén 750 milliárd forintot biztosít, amelyből 386 milliárd forint már megérkezett az érintettekhez – jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton, Balkányban, egy gazdafórumon.

Rétegvízzel teszik termővé a sivatagot. De meddig?

Irak elkezdett sivatagi kutakat használni az öntözésben, aminek az eredményeként idén megduplázódott az országban a búzatermő terület, elérte a 8,5 millió danamot, ami kb. 850 ezer hektár.