A világ legnagyobb egérirtására készülnek a Marion-szigeten

MTI
2023. 03. 23., csütörtök, 10:09
A világ legnagyobb irtási művelete keretében eltávolítanák a 19. században fókavadászok által véletlenül behurcolt egereket az Indiai-óceán déli részén fekvő Marion-szigetről, hogy megvédjék a vándoralbatroszokat és más veszélyeztetett tengeri madarakat - írta a The Guardian című brit napilap online kiadása kedden.

Az egerek az elmúlt harminc évben a melegebb és szárazabb körülmények között elszaporodtak, és nagy pusztítást végeztek a sziget gerinctelen élőlényei és növényei, valamint a földön és odúban fészkelő tengeri madarak fiókái, sőt felnőtt egyedei között.

A Marion-sziget a közigazgatásilag a Dél-afrikai Köztársasághoz tartozó Prince Edward-szigetek tagja. A lakatlan, vulkáni eredetű földdarab 2200 kilométerre található Fokvárostól, az afrikai kontinens és az Antarktisz között. Több millió tengeri madár fészkel itt, köztük négy pingvinfaj és a világ vándoralbatroszainak negyede.

Szakértők szerint ha nem irtják ki az egereket, akkor az albatrosz - 18 másik tengeri madárfajjal együtt - teljesen eltűnhet a szigetről.

A rágcsálóirtást 2025 déli féltekei telén végzik el Dél-afrikai Köztársaságból érkező helikopterek segítségével. A helikopterek rágcsálóirtó csalétket szórnak ki a 30 ezer hektáros sziget teljes területére. Ez a módszer már sikeresnek bizonyult a brit fennhatóságú Dél-Georgia szigetén, ahonnan egy évtized alatt irtották ki a patkányokat és az egereket. Hasonló projekteket hajtottak végre a brit Lundy szigetén, a Man-szigeten és a Külső-Hebridákon, új életre keltve a területeken élő tengeri madarak állományát.

A megközelíthetetlen és nehezen járható felszínű szigeteken végzett irtási műveletek azonban eddig nagy nehézségekbe ütköztek, ahogy az az Atlanti-óceán déli részén található Gough-sziget esetében is történt.

Az Egérmentes Marion projekt lesz az eddigi legnagyobb, egyetlen művelet keretében végrehajtott irtási akció. A projekt a dél-afrikai kormány és a BirdLife South Africa partnerségében valósul meg.
Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Magyar Mezőgazdaság
  • Korszerű gyomirtás kamerával
  • Takarónövény-kísérletek homoki szőlőben
  • A környezetterhelés értékelése körforgásos szemlélet alapján
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kertészet és Szőlészet
  • Gyógynövény-ágazati helyzetkép
  • Vírusellenálló szilvák, versenyképes cseresznyék
  • Közösen gondolkodnak a tőzegről
  • A FleuroStar díj hat jelöltje
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kistermelők Lapja
  • Beleszületett, beleszeretett, és van hozzá tehetsége
  • Jersey – avagy kicsi a bors, de erős
  • A tenyésztés kihívásai
  • Nyulászbarátság
  • Ódivatú kisemlősök
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Méhészet
  • Települések méze - A mézértékesítés új szegmense
  • Méhbiológia - Mézelő méhek táplálása
  • Magyar méhészeti ágazat 2023 - Az elmulasztott évtized
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kertbarát Magazin
  • Liliomkoszorúk szelíd illata száll – Beszélgetés Bukta Imre festőművésszel
  • A Hunyor Kert
  • Lépcsőkérdések – hogyan válasszunk kerti lépcsőt?
  • Kertészkedjünk Holdnaptárral!
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Kerti Kalendárium
  • Júniusban óvjuk a virágokat!
  • Sziklakerti növényábécé
  • Biodiverzitás egy tanyán
  • Rovarűző növények
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Pegazus
  • A szezon első nemzetközi versenye Kaposváron
  • Kalandos életút Las Vegastól a Kincsem Parkig – Jeffrey Leonardo
  • A 21. századi nóniusz
  • A Festetics-örökség
  • Tavaszi nyargalás a Kincsem Parkban
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Borászati Füzetek
  • Figula Mihály, az év bortermelője
  • Kékfrankos, ami a miénk!
  • Kadar- kalandok
  • Kísérletező kedvű fiatal borász Etyekről
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
A Mi Erdőnk
  • Titkos út a lombok között
  • Erdőkről, filmekről Szikora Jánossal
  • Hódok a Szigetközben
  • Gesztenyefák árnyékában
  • Csipkejóga Nemes Violával
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra
Állattenyésztés
  • Klímaváltozás és állattenyésztés
  • A potenciális fertilitás tényezői
  • Az állatok és a globális felmelegedés
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra

Ezeket olvasta már?

Növényvédőszer-piac 2022

A Kynetec Hungary Kft. (volt Kleffmann és Partner Kft.) független piackutató cég 1995 óta tevékenykedik Magyarországon. Kizárólag gazdálkodóktól származó információk alapján méri fel a vetőmag-, a műtrágya és a növényvédőszer-piacot. Alábbi összeállításunk megosztásával is szeretnénk megköszönni a részvételt mindenkinek, akik valamelyik kutatásunkban segítségünkre volt.

Gazdag állat és növényvilággal vár „Somogy zöld szíve”

Páratlan szépségű, terjedelmes méretű erdők ölelésében található „Somogy zöld szíve”, Kaszó. A KASZÓ Zrt. Somogy megye dél-nyugati részén mintegy 15.000 hektáros egybefüggő állami erdőt kezel, valamint csaknem 24.000 hektáros vadászterületen gazdálkodik. Az elmúlt években 41 hektár erdőt telepítettek és 765 hektárnyit újítottak fel.
2. kép: Ázsiai lódarázs (V. velutina): az európai lódarázstól megkülönbözteti a teljesen fekete tor, a sárga lábfejek és a sötétebb potroh

Az ázsiai lódarazsak „már a spájzban vannak”

Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) Délkelet-Ázsiában őshonos, társas életmódú darázsfaj. India északi területeitől Kínán és az Indokínai-félszigeten át Indonéziáig mindenütt előfordul. Nagyjából húsz évvel ezelőttig a magyarországi fauna szempontjából semmilyen szerepe nem volt ennek a fajnak...

Ősláp és erdőrezervátum

Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje, Somogy zöld szíve 1993 óta áll a KASZÓ Zrt. gondozásában. Története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza, már hercegi tulajdonban is színvonalas, fenntartható gazdálkodás zajlott a területen. Ezt az örökséget őrzi az erdőgazdaság, miközben óvja és népszerűsíti a természeti értékeket, köztük a Kaszó település határában lévő Baláta-tavat.
Minden állat, amely szaglás alapján talál táplálékot, potenciálisan ki van téve annak, hogy manipuláljuk ezt a szagot és aláássuk a keresési képességét

Egerek a búzában

Egy vegyszermentes módszernek köszönhetően megakadályozható, hogy az egerek felfalják a búzatermést. Az eljárás drasztikusan csökkenti a magveszteséget.

Az őzgidák megmentése kaszáláskor állatvédelmi kötelesség - ebben is segíthet a drón

Május közepétől a gazdálkodók elkezdik lekaszálni a lucernásokat, réteket széna, illetve szenázs készítés céljából. Ugyanekkor a mezőgazdasági területeken élő állatok szaporodási, utódnevelési időszaka is ekkor zajlik.

Egyszerű módszer, hogy ne a rigók szüreteljék le a szamócát

Hobbikertészként csak egészen apró területen van lehetőségem pár tő szamócát termeszteni. Azonban néhány éve nem sokat ettünk belőle, mivel a rigók minden hajnalban leszüretelték az éppen megérett szemeket. Eleinte hálóval próbáltam védeni őket, ami ugyan sikeres volt, de borzasztó macerás, és nem is túl esztétikus...
Ételt kunyeráló medve a Szent Anna-tó felé vezető út mellett 2022 júliusában

Egyre több problémát okoznak a medvék Románia keleti részében

Egyre több a panasz a túlszaporodott medveállományra Románia keleti részében, a székelyföldi megyék, települések vezetői után moldvai elöljárók is szóvá teszik a problémát.
Nemes Fédra: mostanra megélünk a tanyából, ez lett az életünk. Nagyon szeretünk itt lenni, és nagyon büszke vagyok, hogy önerőből tudtuk megvalósítani

Szeretjük az izgalmakat: struccfarm Kemenesszentpéteren

A könyvelőként végzett Nemes Fédra és a kőművesnek tanult Müller Gábor Kanadában töltötte húszas éveit. Kalandvágyból indultak útnak, de egy idő után már nagyon hiányzott a család, így 2001-ben hazatelepültek. Biztosak voltak benne, hogy farmot szeretnének, mivel Gábor vidéken nőtt fel és mindig szeretett volna saját állatokat.

Hogyan szedjük ki a kullancsot?

A jó idő beköszöntével egyre többen keresik fel a természetet. Ilyenkor a kirándulók, túrázók, kutyasétáltatók könnyen egy szorosan kötődő „baráttal” lehetnek gazdagabbak hazatértükkor, a kullanccsal. Ezekről a pókszabásúakról kért általános tájékoztatást az Ökológiai Kutatóközpont munkatársaitól Bányavölgyi Donáta, az AgroTime műsorvezetője.