Baktalórántháza nemcsak a Dégenfeld Kastélymúzeumról és a nyírségi várost ölelő, természetvédelmi területként nyilvántartott erdőtömbről, hanem az ottani akácmagtermelésről is nevezetes. Magyarország akácmag igényének jelentős részét a NYÍRERDŐ Zrt. Baktalórántházi Erdészete elégíti ki.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének ezen a területén meghatározó a Nyírség aranyaként ismert akác térfoglalása. A fafajból készült termékek igen keresettek úgy a hazai, mint a nyugat-európai piacokon. Ugyancsak nagy az igény a Baktalórántházi Erdőben termett akácmag iránt is.
A csaknem 150 hektár törzskönyvezett magtermelő akácállomány alól gyűjtött mag fedezi az erdőgazdaság saját csemeteigényét, emellett az ország csemetekerti szükségletének mintegy felét.
Az akácmag gyűjtése az 1960-as években kezdődött a környéken, az Erdészeti Tudományos Intézet kezdeményezésére. Azért itt, mert a Nyírségben volt a legnagyobb mennyiségű akác, és ez az erdészet fogadókészséget mutatott a kísérletezésre. Egy idő után kialakult az úgynevezett alomrostálásos módszer, ami azóta általánosan elterjedt az országban. Alkalmazására az erdőtörvény is lehetőséget ad.
Akácmagot csak az előzetes engedélyeztetési eljárás után kijelölt állományokból lehet begyűjteni, és magát a folyamatot is előre be kell jelenteni.
Nem az egyéves magok begyűjtéséről van szó, hanem a felnyílt hüvelytermésekből kipotyogott több, akár 8-10 év alatt felhalmozódott magokat nyerik ki. Előtte azonban feltakarítják az almot, kiviszik a területről, majd 5-8 évet várnak, hogy a feltalajban megfelelő mennyiségű akácmag gyűljön össze.
A gyűjtés időszaka jellemzően a nyár. A kiválasztott terület egy köbdeciméteres részén mintát vesznek az erdészek, megszámolják a magokat, és ahol 150 feletti az eredmény, ott már érdemes gyűjteni. A munka során a feltalajt 10-15 centiméteres vastagságban „felkupacolják”, majd a kupacokat kézi hajtású, duplafalú rostába töltik, azzal különválasztják a homokot, illetve a humuszban gazdag, maggal terhelt anyagot. Azt követően egy mezőgazdasági szelelőrostával átfúvatják, így már 70-80 százalékos tisztaságú akácmagot tudnak kinyerni. A begyűjtött akácmag a magtároló padlásra kerül, ahol gyűjtési helyenként elkülönítve, felcímkézve tárolják. Fontos, hogy a tárolóhely száraz legyen, különben az akácmag megpenészedhet, és ez jelentősen rontja a csírázást. A víz mellett azonban a készletet védeni kell a rágcsálóktól is. A magot szikkadás után többször átengedik a szelelőrostán, az eredmény pedig szinte 100 százalékos tisztaságú akácmag.
A feldolgozás általában januárban-februárban kezdődik. A Baktalórántházi Erdészetnél évente 3-6 tonna vetésre előkészített akácmagot termelnek az úgynevezett maghéjsebzés módszerét alkalmazva.
Ennek során a magot durva csiszolóvászonnal kibélelt betonkeverőkben eltérő ideig koptatják, majd kis csészékbe helyezve ellenőrzik az eredményt. Megnézik, hogy mennyi életképes csíra fejlődik néhány nap alatt, ez alapján eldől, hány perces koptatás kell ahhoz, hogy a kívánt csírázási képességű magot megkapják. Azt utána porcsávázzák, ezzel védik a csírázáskor fellépő gombakárosítók ellen.
Az akác nagyon nehezen csírázik, ám sokáig, akár 15-20 évig sem csökken a magok csíraképessége.
Az akácmagot a megrendelői igények szerint csomagolják. A tételeket akár személyesen is át lehet venni, de jellemzőbb a postai vagy vasúti szállítás. Elsősorban a térségben élők a legnagyobb felvásárlók, de országszerte rendelnek az állami és magán-erdőgazdálkodók is. Alkalmanként kis tételben külföldre is jut a nyírségi akác magjából, érkezett már szállítmány Kanadába, Dél-Koreába és Kínába, az export azonban inkább csak a szakmai kapcsolatok erősítését szolgálja.
Vereb István
NYÍRERDŐ Zrt.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
