Back to top

Modellezik az invazív fajok terjedését

Mi a közös a kaukázusi medvetalpban, a japán keserűfűben és a parlagfűben? Mind a három invazív növény, agresszív terjedésük következtében kiszorítanak más fajokat, és komoly gazdasági károkat is okoznak. A Lipcsei Egyetem geográfusai egy szimulációs tanulmányban különböző adatsorokat kapcsoltak össze annak érdekében, hogy előre jelezhessék a kiválasztott invazív növényfajok előfordulásának valószínűségét.

Japán keserűfű
Japán keserűfű
Az eredményeket az International Journal of Applied Earth Observation and Geoinformation című folyóiratban tették közzé, és egy webes alkalmazást is fejlesztenek kifejezetten ezen fajok monitoringjára.

A parlagfüvet (Ambrosia artemisiifolia) körülbelül 150 évvel ezelőtt hurcolták be Észak-Amerikából.

Már kis mennyiségű pollenje is heves allergiás reakciókat válthat ki, és ezáltal mind több ember életét keseríti meg, miközben tömeges előfordulása veszélyezteti a mezőgazdasági termelést is.

Kaukázusi medvetalp
Kaukázusi medvetalp
A Lipcsei Egyetem Földrajzi Intézetének doktorandusza, Fabian Sittaro egyedülálló modellt állított fel az invazív növényfajok elterjedésére vonatkozóan, és egészen 2080-ig előre jelezte, hol várható a megjelenésük. A kutató a doktori disszertációjában összesen 46 invazív növényfajt vizsgált meg, amelyek elterjedésük különböző szakaszaiban vannak. A tanulmányhoz műholdképadatok segítségével Németországot kvadránsokra osztotta, mindegyiknek meghatározták a talajtípusát, a földhasználatát, az éghajlatát, tengerszint feletti magasságát, az épített infrastruktúrát, valamint a meglévő növénytársulásait, és ezekből az adatokból különböző módszerekkel, például gépi tanulással kiszámították, hogy az adott faj képes lesz-e elterjedni a meghatározott régiókban.

A számításokhoz használt elterjedési adatok a németországi növényborítást mutató FlorKart adatbázisból és az európai természetvédelmi területekre vonatkozó Natura2000 adatbázisból származnak.

A jövőbeni éghajlati viszonyok egyértelműen meghatározzák majd, hogy az egyes fajok melyik élőhelyet foglalhatják el, fogalmazott Michael Vohland, a Lipcsei Egyetem geoinformatikával és táv­érzékeléssel foglalkozó földrajzprofesszora és a disszertáció témavezetője. Az invazív növényfajok terjedését potenciálisan lehetővé tevő élőhelyek lényegesen nagyobbak lesznek, mert sokuk száraz és meleg éghajlatú régiókból származik. A tanulmányban felvázolt modell fontos információkat szolgáltat az invazív növényfajok elleni célzott védekezéshez.

Számszerűsítették a károkat

A behurcolt növény- és állatfajok több mint 116 milliárd eurós kárt okoztak Európában az elmúlt hatvan évben. Egy 2021-ben készült nemzetközi felmérés eredményei alapján első ízben számszerűsítették átfogóan és részletesen az invazív fajok által az európai országokban okozott költségeket. A felmérés vezetője, Phillip J. Haubrock a frankfurti Sen­ckenberg Kutatóintézet munkatársa volt, az általa irányított nemzetközi kutatócsoport számításai alapjául pedig az InvaCost adatbázis szolgált. A felmérés arra is kitért, hogy Európában 1960 és 2020 között keletkezett költségek Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Franciaországban és Németországban a legmagasabbak. Németországban például a vizsgált időszakban az invazív fajok által okozott gazdasági károkat 8,21 milliárd euróra becsülték.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/Leipziger Universität/taspo.de
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2023/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növényvédelmi Szakmérnöki képzés indul Keszthelyen, a Balaton fővárosában

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézete posztgraduális képzés keretében lehetőséget nyújt agrárszakemberek számára növényvédelmi szakmérnöki szakon. A növényvédelmi szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak magyar nyelvű, négy félévet felölelő levelező képzés.

Magas a páratartalom, minden fertőz – növényvédelmi előrejelzés 23. hét

Az időjárási körülmények a betegségeknek és kártevőknek egyaránt kedveztek. Külön ki kell emelni a levéltetűfajok igen erős invázióját, mely szinte minden növénykultúrát érint, de védekezni kell egyebek között a varasodás és a gyümölcsmolyok, valamint a rózsalisztharmat ellen is.

A zöld színű rózsavirágtól az ehető rózsaszirmokig... Így készítsünk édes rózsavirág csipszet!

60 éves a Budatétényi Rózsakert: Rózsafesztivál különlegességekkel… Hétvégén rózsafesztivál helyszíne volt a Budatétényi Rózsakert, ahol sok különlegességet, többek között a „zöld virágú rózsát” is megcsodálhatták az érdeklődők. A rózsa ráadásul egy ehető, iható, illatával lelket ápoló dísznövény.

A legszebb standok Fehérvárcsurgón

Hatalmas érdeklődés övezte az idei Európai Dísznövény és Kertművészeti Napok rendezvényeit Fehérvárcsurgón. A színvonalas kiállítás és vásár záró eseménye a közönségdíj és a szakmai díj átadása a legszebb standok készítőinek.

Takarónövény-kísérletek homoki szőlőben

Homokon, ahol az 1 százalékos humusztartalmat már jónak nevezik, a gazdálkodás, főleg a hosszú távra tervező gazdálkodás nagy kihívás. A máshol megszokott módszerek itt nem működnek – igaz, ezek a „megszokott” módszerek máshol, az ország szinte minden területén is rontják a talajt. Egy maroknyi elkötelezett gazda egyesületi keretek között keres megoldást.

Növényvédőszer-piac 2022

A Kynetec Hungary Kft. (volt Kleffmann és Partner Kft.) független piackutató cég 1995 óta tevékenykedik Magyarországon. Kizárólag gazdálkodóktól származó információk alapján méri fel a vetőmag-, a műtrágya és a növényvédőszer-piacot. Alábbi összeállításunk megosztásával is szeretnénk megköszönni a részvételt mindenkinek, akik valamelyik kutatásunkban segítségünkre volt.

Átadták az abdai vásárteret

A magyar gazdaság megerősítése, a családok és a munkahelyek védelme a kormány legfontosabb célja – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Abda Agora átadó ünnepségen.

Meghódította a világot

Éppen tíz éve alapították a Gremon Systems Zrt.-t, hogy döntéstámogató rendszerekkel könnyítsék az üvegházi kertészek munkáját. A két alapító, Lóczi János és Ujszászi András saját tapasztalataik alapján tervezték meg, milyen korszerű számítógépes megoldásokkal tudnák eredményesebbé tenni a termesztést.

Az ázsiai lódarazsak „már a spájzban vannak”

Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) Délkelet-Ázsiában őshonos, társas életmódú darázsfaj. India északi területeitől Kínán és az Indokínai-félszigeten át Indonéziáig mindenütt előfordul. Nagyjából húsz évvel ezelőttig a magyarországi fauna szempontjából semmilyen szerepe nem volt ennek a fajnak...

Mesterséges intelligencia: áldás vagy átok?

Az amerikai OpenAI cég által 2022 novemberében bemutatott ChatGPT-vel együtt a mesterséges intelligencia témája szédületes sebességgel vált a tudományos magaslatokból életünk részévé. Egyelőre sokan csak hírekből hallottak a világot felforgató innovációról, pedig érdemes a fejlesztés jövőjét figyelemmel követni és résen lenni.