
A borjak számára a választás okozza a legnagyobb stresszt. A BVDV-vakcinát és kokcidiózis elleni szereket rendszerint választáskor kapják a borjak, különösen akkor, ha ezzel egy időben szállítják őket egyik telepről a másikra. Ez is rossz gyakorlat. A stresszmechanizmus ismeretében belátható, hogy az ilyenkor végzett preventív kezelés kevésbé hatékony. Bár úgy tűnhet, hogy munkaerőt, munkát és a velük járó költséget megtakarítjuk, a végeredményt tekintve mégsem hatékony. A borjúkori megbetegedések teszik ki az elhullási veszteség jelentős százalékát (morbiditás 23-35%, mortalitás 3,5-10,5%), nem beszélve a betegségek kezelési költségéről, illetve az állat életteljesítményére gyakorolt hosszú távú hatásukról.

További fontos szempont, hogy a szél ne az idősebb állatok felől fújjon a fiatal állatok felé. hanem fordítva.
Ezzel minimalizálni lehet a kórokozókkal való érintkezést. A BRDC kialakulását befolyásolja az életkor, az immunológiai háttér, a táplálkozási stressz és a klíma. Ezért is fontos a növendékistállók megfelelő kialakítása. Csakhogy általában a növendékeket helyezik el a legrosszabb minőségű istállókban. Ha fiatalon tüdőgyulladást kap egy állat, akkor elveszhet egy ígéretes életteljesítmény, hiszen az állat egész életében csökkent légzőfelülettel próbál túlélni. A borjúkorban BRDC-n átesett teheneknél jelentősen hosszabb idő telik el két ellés között, és az új kutatások a tej mennyiségében is jelentős különbséget mutattak ki az egészéges állatokhoz képest. A BRDC-n átesett borjaknál későbbi termékenyítésre számíthatunk, aminek már a felnevelés során is van gazdasági vonzata, ami ráadásul csak később térül meg – feltéve, hogy az állat nem esik ki már az első laktációban vagy elléskor. Minél tovább hat egy stresszor, annál komolyabb problémát fog okozni, annál jobban beszűkülnek az állat létfenntartáson kívüli funkciói.
Egy másik gyakori probléma a borjaknál a hasmenés. Az, hogy a fiatalkori hasmenéses megbetegedés hogyan befolyásolja az életteljesítményt, függ attól is, hogy mennyire volt súlyos és elhúzódó.
A tartós borjúkori stresszt csökkenteni kell, ha jó életteljesítményű állatokat szeretnénk. Ehhez először megfelelő elletőt kell kialakítani. A termelő istálló bővítése mellett az elletőre is figyeljünk oda. Nem megfelelően szellőző és zsúfolt elletőben az anyatehén és a borjú is stressznek van kitéve, ami kihat az életteljesítményükre. A borjúketrecek fertőtlenítése szintén fontos, mert ezzel lehet csökkenteni a gyenge immunrendszerű fiatal állatok élőcsíra-terhelését. Ezt szolgálja az is, ha nem ugyanabban az edényben adjuk nekik a tápszert, mint a vizet. Ellenkező esetben könnyen felszaporodnak az edényben a hasmenést okozó baktériumok.

Végül a vakcinázás! Egy borjú vakcinázása körülbelül 3-4 ezer forintba kerül. Ha meg tudjuk előzni vele a BRDC-t, és ha kiszámoljuk a tejtermelésbeli különbséget, kiderül: azokkal az állatokkal együtt, amiket a vakcinázással megmenthettünk volna, ez a költség elhanyagolható. Figyeljünk oda, amikor vakcinázunk, hogy maximális immunválaszt érjünk el. Ne vakcinázzunk más kezeléssel együtt, mert akkor az állat immunrendszere nem tud teljes értékű reakciót adni rá.
Genetikai potenciáljuk maximális kihasználásához a borjak felnevelése során biztosítsunk nekik megfelelő környezetet és megfelelő takarmányt.