A városi mesterséges környezetben nem az ember, hanem a fa számít vendégnek. Sajnos gyakran túl kevés helye van egy fának a növekedésre: hol a közművek között fennmaradt aprónyi földtömegben kell növekednie a gyökerének, hol pedig a magas épületek közé vagy a légvezetékek alá szorul a koronája.
Ezen kívül a hőség, a rossz levegő, a sózás és számos más emberi hatás is visszavetheti a fák növekedését.
A városi fák várható élettartama jóval rövidebb, mint természetes környezetben élő fajtársaiké. Idővel magasra nőnek, ágaik megvastagodnak, azonban szélsőséges időjárás esetén szerkezetük meggyengül, aminek ágszakadás és kidőlés lehet a következménye. A leszakadt farészek pedig hatalmas károkat okozhatnak a környezetükben álló épületekben, az alattuk parkoló járművekben, vagy ami még rosszabb, az arra sétálókat is veszélyeztethetik. Emiatt is fontos a városi fák számbavétele, állapotuk felmérése, a kockázatosnak ítélt egyedek részletes vizsgálata, valamint a veszélyes farészek eltávolítása. Ezekre a munkákra szakosodtak a favizsgáló és a faápoló szakemberek.
A favizsgálók feltérképezik a fák rendellenességeit (vannak-e bennük odúk, hasadások, repedések), mérlegelik azok súlyosságát, és – ha szükséges – előírják a fán végzendő ápolási munkálatokat, hogy az minél tovább élhessen úgy, hogy a környezetében a legkevesebb kárt okozza.
Ezek a szakmák viszonylag fiatalok. Kastélyparkokban, nemesi birtokokon a tekintélyes fákat már évszázadokkal ezelőtt óvták, kezelték. A faápolásról viszont lényegében a 20. század eleje óta beszélünk. John Davey – akit a faápolás tudományának atyjaként is emlegetnek – 1901-ben adta ki könyvét The Tree Doctor (A fadoktor) címmel, mely a kornak megfelelő faápolási módszereket tartalmazza. Alex Shigo 1977-ben publikált műve, a Compartmentalization of Decay in Trees alapjaiban megváltoztatta a faápolás szemléletét, és alapjául szolgált a favizsgáló szakmának. A fák védelmi mechanizmusáról ír, mely szerint a fa négy lépcsőben elzárja a fatestében keletkezett sérüléseket és az azokon keresztül behatoló károsítókat.
Ezek egyike az ArborSonic 3D akusztikus tomográf, ami dr. Divós Ferenc, a Soproni Egyetem tanárának a fejlesztése. A készülékkel roncsolás nélkül „beleláthatunk” a fa belsejébe. A korszerű készülékek naprakész szakembereket igényelnek. A favizsgáló és faápoló szakmérnököket a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem képzi.
Hazánk nagyvárosaiban és a Balaton körül aktívan kezelik a fákat, viszont a legnagyobb kihívás Budapest fáinak a karbantartása. Ezeken a hatalmas igazgatási területeken több tízezer fa található, melyeknek már a számbavétele is nagy feladat – ezt a nehéz terhet a kerületi önkormányzatok és a FŐKERT munkatársai vették nyakukba.
A fák kezelőjének ismernie kell minden egyes példányt, hogy tudja, melyiket kell abban az évben ápolni, melyik fa vált életveszélyessé és hol van hely új fa ültetésére. Az ország egyik legnagyobb fakataszterét a FŐKERT készítette, melybe bárki betekintést nyerhet (BP Fatár).
Miután a fenntartó összesítette a fáit, a veszélyesnek számító egyedek állapotát favizsgálókkal felméreti, akik a teljes körű vizuális és műszeres vizsgálat alapján meghatározzák, mit kell tenni azért, hogy a fa várható élettartama növekedjen. A faápoló követi a favizsgáló iránymutatását, alpin technikával felmászik a koronába, és elvégzi az előírt műveleteket. Ilyen művelet például a fa koronájának könnyítése, szerkezetének ritkítása ápolóvágással. Ez azt jelenti, hogy a rossz irányba növekedő vagy sérült ágakat eltávolítják, a sűrűn álló ágakból néhányat levágnak, így kisebb teher marad a vázágakon és a szél is könnyebben átjárja a koronát. Fákat csak a legvégső esetben vágnak ki. Ez a szakma kifejezetten veszélyes, csakis képzett, jól felszerelt szakemberek művelhetik.
Árulkodó kopogtatásokA műszeres favizsgálat lehetővé teszi a fák törzsében, vázágaiban található korhadások, üregek felderítését.Az ArborSonic 3D akusztikus tomográf használatakor először a fák törzsébe érzékelő tüskéket ütnek, melyek csak pontszerű, gyorsan gyógyuló sebet hagynak a fatestben. Ezeket összekötik egymással, az áramforrással, és végül egy eszközzel, ami a feldolgozó programot futtatja (laptop, telefon vagy táblagép). A rendszer élesítésére minden érzékelőre legalább háromszor kell rákoppintani. A koppanás keltette rezgéseket a többi tüske érzékeli, és ha a fafajnak megfelelő terjedési sebességet számol a program, akkor a monitoron az egészséges farészt zöld színnel ábrázolja, a korhadásnak indultat sárgával, a korhadtat pirossal és az üres, odvas részt kékkel. Egy másik fejlesztésnek köszönhetően, több mérési síkot vizsgálva, a 3D képalkotó kirajzolja akár a teljes törzs belső állapotát. Alapvetően a szakemberek olyan fák vizsgálatára alkalmazzák ezt az eljárást, melyeken látszik valamilyen egészségkárosodás, de az nem akkora, hogy indokolná a kivágást. Ezen kívül idős fasorok állapotváltozásának figyelésére is kiváló a műszer. |
Aczkov Szlávko
Budapesti Erdőgazdaság Zrt.
Fotók: Aczkov Szlávko, Hajagos Antal
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
