Back to top

Hogyan növelhetjük a terméshozamot 2023-ban?

A magyar gazdaságok teljesítőképessége és hosszútávú jövedelmezősége jelentősen függ a termések hozamának minőségétől és mennyiségétől. A termésátlagok növeléséhez számos tényező járul hozzá, többek között a megfelelő hibridválasztás, a vetésforgó használata, a tőszám és a sortáv megfelelő kiválasztása, a vetésidő meghatározása, a nitrogénveszteségek csökkentése és a tápanyagutánpótlás, valamint az öntözés fontossága.

Az elmúlt évek aszályos időjárásai, továbbá a Magyarországon jelentkező 2022-es rendkívül aszályos év okozta terméskiesések után kiemelten fontos, hogy a termelők 2023-ban növelni tudják a kultúrnövényeik terméshozamát és termésstabilitását. A már jól bevált agrotechnikai gyakorlatok és az innovatív technológiák ötvözése választ adhat a magyar gazdálkodók terméshozam növelésével kapcsolatos kihívásaira.

A megfelelő hibridválasztás talán a legfontosabb termelői döntés a hozam elérése érdekében.

A hibridek kiválasztásakor érdemes az adott fajta értékmérő tulajdonságait figyelembe venni. Ilyen például a termőképesség, a termésbiztonság, a szárszilárdság, vagy a vízleadó képesség. Nagyon fontos ezeket a tulajdonságokat minden esetben összehangolni a szántóföldi adottságokkal és csökkenteni az időjárás kiszámíthatatlanságából adódó kockázatot.

Fotó: Corteva Agriscience

A csapadék hiánya és a meleg időjárás hatásának mérséklésében ugyancsak nagy szerepe van a vetésforgónak. Az így termesztett kukorica sok esetben például jobban bírja az esetleges stresszhatásokat. A vetésforgó megfelelő kialakításával lehetővé válik a termőföld védelme és a tápanyagok megőrzése.

A tőszám és a sortáv kialakítása is hozzájárul a terméshozam alakulásához, hiszen nem mindegy, hogy milyen tőszámmal kerül elvetésre az adott növénykultúra.

Kukorica esetében például ezt nagyban meghatározza a talaj víz- és tápanyag-ellátottsága.

A vetésidő megfelelő eltalálása rendkívül fontos, hiszen a korai vetés meghosszabbítja a tenyészidőszakot. Ezt befolyásolja az adott terület földrajzi adottsága és a talajhőmérséklet alakulása is. A kukorica csírázáshoz például 8-12 °C-os talajhőmérsékletre van szükség, ami Magyarországon jellemzően április közepétől kezdődik. Ezért is meghatározó termelői döntés a hibridválasztás, hiszen a korai vetéshez csak kiváló minőségű, hidegebb talajhőmérséklet mellett is jól csírázó vetőmaggal érdemes hozzáfogni.

A nitrogénpótlás fontosságáról szintén nagyon sokat lehet hallani, hiszen ennek hatékonysága az egyik legfontosabb a tápanyagutánpótlás folyamatában. Sok múlhat a megfelelő nitrogénmenedzsment eszközök kiválasztásán, hiszen a kijuttatott nitrogén mennyiségnek akár a 40-70 %-a is veszendőbe mehet. A nitrogén mellett érdemes a többi mikroelem pótlására is figyelmet szentelni. A kén, a cink, a magnézium, a bór vagy a mangán megfelelő jelenléte növelheti a termésbiztonságot. A kukorica például cinkigényes növény és ennek a mikroelemnek a hiányakor a növény növekedése lassabbá válik és sok esetben a pollenszórás is elmaradhat.

Hazánkban az utóbbi időszak legnagyobb nehézségét a folyamatosan, hosszú ideig fennálló vízhiány okozta.

A jövőben kiemelt figyelmet kell fordítani az öntözéses termesztéstechnológiára, mely alkalmazása esetén még hatékonyabb növényvédelmi megoldásokat, gyomszabályozást kell alkalmazni. Ez azért lesz szükséges, mert várhatóan az elérhető víz mennyiségének növelésével a gyomnövények száma is növekedni fog.

Mindemellett az is nagyon fontos, hogy a gazdálkodók rendelkezésére álljon az az eszköztár és kínálat, amelyből a számukra leginkább személyre szabott megoldást tudják kiválasztani. A Corteva Agriscience globális, mezőgazdasági vállalat kínálatában megtalálhatóak az elmúlt évszázad kiemelkedő munkájának köszönhető Pioneer® vetőmagok. Az Optimum® AQUAmax® hibridekkel az időjárás kiszámíthatatlanságából adódó kockázat csökkenthető, mivel ezek a hibridek aszályos körülmények között is jól teljesítenek a sztenderdekhez viszonyítva.

A vállalat számos növényvédelmi megoldása biztosítja, hogy minden gazda megtalálja a gazdálkodás körülményeihez legjobban illő védelmet.

A Corteva megújult nitrogénmenedzsment termékei pedig biztosítják a nitrogénveszteségek csökkentését és az üvegházhatású gázok kibocsátásnak mérséklését. A vállalat e három terület komplex megoldásaival ad hatékony eszközöket a gazdálkodók kezébe, hogy 2023-ban terméshozamukat a maximumra emeljék.

Forrás: 
Zoltán Gábor/Corteva Agriscience

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld technológiaváltást sürget a KAP új támogatási rendszere

Új támogatási rendszer lép életbe a Közös Agrárpolitikában, amely minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet az ágazat környezettudatos működésére. Emellett a támogatások újfajta elosztása, a kisebb gazdaságok segítése is megvalósul a 2023-2027-es ciklusban.

Minden adott a jó szőlőterméshez

Az időjárási viszontagságok, elsősorban a hűvös miatt lassan fejlődik a szőlő, minden esély és feltétel adott hozzá, hogy idén kiváló borok készüljenek a jó minőségű szőlőből, mondja Kocsis László szőlőnemesítő és szőlőtermesztő, akinek cége, a Göcsej Gyümölcse Bt. Zalaapátiban rendelkezik ültetvénnyel.

A meztelencsigák rejtett világa

Kevés kutatás irányult a meztelencsigákra, holott a körülbelül harminc magyarországi fajuk közül öt-tíz lehetséges vagy aktuális kártevő. Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetében 2018 óta tart a hazai meztelencsiga-fauna szisztematikus feltárása, és ez idő alatt hét, a magyar faunában új vagy bizonytalan adattal rendelkező faj került elő.

Egy egész sor károsítónak kedvez az idő – növényvédelmi előrejelzés 22. hét

Alig van növényfaj, ami ne lenne levéltetves, rajzik az almamoly, fertőz a lisztharmat, mindent lerágnak a csigák, kezdődik a cseresznyelégy szezonja, és még hosszan sorolhatjuk. Egyedül a tűzelhalás nem fertőz még, de az időjárási feltételek ahhoz is egyre kedvezőbbek.

Európában a Pireneusi-félsziget kivételével kedvezőek a terméskilátások

Kedvezőek a terméskilátások Európában a Pireneusi-félsziget kivételével, ahol fokozódott az aszály, így tovább csökkentek a spanyol és portugál termés-előrejelzések a nyári növényekre, sőt az aszály miatt valószínűleg a termőterület is zsugorodik - írta májusi nemzetközi agrometeorológiai elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A denevér rejtheti a megoldást az öregedés ellen

A denevérek segítenek a kártevők elleni védekezésben, a növények beporzásában és a magvak terjesztésében. Egy új kutatás szerint azonban a denevérek lehetnek a kulcsa a további gyulladások és az időskori betegségek terápiájának.

Az innováció segítségével csökkenthető a parlagfű terjedése a földeken

A klímaváltozás negatív hatásaival nap mint nap szembesülnek a mezőgazdaság szereplői. Az elmúlt évek aszályos időjárása, a nagymértékű vízhiány nem kedvezett a hazai szántóföldi növénytermesztésnek és a kutatások azt jelzik, hogy az emelkedő átlaghőmérséklet a gyomnövények további terjedésének és pollenszórásának is utat engedhet.

Már bekövetkezett a peronoszpórafertőzés

Az idén tavasszal kedvezett az időjárás a peronoszpórafertőzésnek, megjelentek az első olajfoltok a szőlő levelén. Egyelőre nem mindenütt látványosak, de a sok eső miatt bárhol elindulhatott a kórfolyamat, amit felszívódó szerekkel célszerű blokkolni.

Talajvizsgálat másképpen

A talaj termőképessége annak fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságain alapszik, és közrejátszik benne a szennyezőanyagok jelenléte is. A fizikai jellemzők határozzák meg a talaj szerkezetét, porózusságát, vízmegtartó képességét, ami a talajélet szempontjából is fontos.

Olajos magvak piaci kilátásai

Magyarországon az utóbbi öt évben folyamatosan csökken a repce termőterülete, az idén körülbelül 180 ezer hektárról fogják betakarítani. A piaci helyzetet sok minden befolyásolja, leginkább az Európában várható bő termés, hosszú távon pedig a biodízel-termelés visszaszorulása.