Pénzes Béla, a MATE Növényvédelmi Intézete alá tartozó Rovartani Tanszék professor emeritusa végezte a csigák tejsavóval történő csapdázási kísérleteit Rákóczy György gyermekorvos nagy-britanniai megfigyeléseiből kiindulva. A vizsgálatokból kiderült, hogy a tejiparban melléktermékként keletkező savót nagyon kedvelik a meztelencsigák, így csaliként használva kiválóan alkalmas a csapdába ejtésükre. Mint megtudtuk, még a közismert csigacsapdázó anyagnál, a sörnél is hatékonyabb.
A puhatestűeket a növények közé talajba süllyesztett, savóval félig töltött műanyag edényekben tudjuk csapdába ejteni. Olyan helyre rakjuk a tálakat, ahol a közelben nagyobb termetű lágyszárúak nőnek, vagy gyomos terület mellé, mert nappal ott találnak menedéket a kártevők. Az éjjel aktív meztelencsigák tömegesen gyűlnek a savóval töltött edényekbe, és nem képesek elhagyni a csapdát. Az elpusztult csigákat két-háromnaponta távolítsuk el, és pótoljuk az elpárolgott tejsavót. Április elején, közepén jönnek elő az áttelelt meztelencsigák, kártételük csapadékos időben súlyosabb.
A módszert elsősorban a házikertekben zöldségféléket és dísznövényeket, illetve szamócát termesztő kerttulajdonosoknak ajánlják a MATE szakemberei.
Hazánkban 26 házatlancsigafaj található, sokuk nem kártékony, sőt jelentős szerepet tölt be környezetünkben. Egyesek fontos tagjai a táplálékláncnak, spórákat és magvakat terjesztenek, és növelik a talaj humusztartalmát, ezért közülük sok faj védett, egyebek között a kék meztelencsiga. A kertünkbe tolakodó kártékony fajoktól azonban, ahogy azt a MATE kísérletei is bizonyították, a tejsavós csapdázással egyszerűen, hatékonyan és környezetbarát módon tudunk megszabadulni.