A Vidékfejlesztési Program keretében 2016 óta kaphatnak támogatást a gazdák olyan tevékenységekre, amelyek az öntözés fejlesztését célozzák. A felhívás alapján eddig 766 termelő részesült több mint 52 milliárd forintos támogatásban.
A folyamatok azonban kedvezően változtak és felgyorsultak. A Magyar Mezőgazdaság is folyamatosan beszámol azokról a beruházásokról, ahol az öntözésfejlesztéssel a termelés biztonságát fenntartják. Ilyen a nemrég átadott Győr-Moson-Sopron vármegyei Újrónafőn, a Hársfamajori öntözési közösség öntözőtelepe is.
Nagy István agrárminiszter az átadón kedvezőnek nevezte, hogy a technológia adott, a támogatási rendszer biztosított, valamint a megfelelő szakképzés és a felsőoktatási képzés is rendelkezésre áll. Kiemelte: a fiatalok megértették, hogy a technológiai fejlesztés, a precíziós gazdálkodás, az innováció, az automatizáció és a digitalizáció mit jelent a megújuló magyar agráriumban, és értik, hogy nekik ebben szerepük van. Az agrárminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a hagyományok egy részét is felül kell vizsgálni a vízmegtartás érdekében.
– mutatott rá. A talajvízszint csökkenése, a talaj romló nedvesség-ellátottsága az ország területének döntő többségén jelentősen megnövelte az aszályhajlamot, és jelentősen csökkentette a területek mezőgazdasági hasznosíthatóságát. A felszíni és felszín alatti vízkészletek jó állapotba hozása öntözési szempontból is kulcsfontosságú. Kiemelte: minden erővel fel kell gyorsítani az öntözés-fejlesztéssel kapcsolatos, korábban megkezdett munkát. „Ha azt akarjuk, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképes és hatékony legyen, akkor mindenképpen foglalkozni kell az öntözés növelésével” – fogalmazott a tárcavezető.
Az öntözőtelep ünnepélyes átadóján Mészáros Lőrinc, a beruházást végző Talentis Agro Zrt. mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatcsoport tulajdonosa köszöntőjében kiemelte, hogy számukra ez egy nagyon fontos beruházás.
A személyes ok mellett a beruházás fontosságát a talajnedvesség folyamatos csökkenése is indokolja. 
Mint fogalmazott, a tavalyi év időjárása világított rá legjobban arra, hogy például az öntözött és nem öntözött területeken a kukorica terméshozama, milyen nagy különbséget mutatott.
De itt nem állnak meg a fejlesztések folytatásával, mint fogalmazott, ennek megduplázása a cél. A jövőre vonatkozóan megemlítette, hogy a tervek között szerepel a szántóföldi zöldségtermesztésre és vetőmag termesztésre használt területek arányának növelése. Melyhez az öntözési beruházások elengedhetetlenek.
Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója az öntözőtelep átadóján tartott beszédében összefoglalta a csoport eddigi eredményeit. Mint ismertette, várhatóan 47,5 milliárd forint árbevétel mellett és 6,5 milliárd forint adózott eredményre számítanak, kiváló teljesítményt értek el, de ehhez óriási átalakításokat kellett végrehajtani, a tevékenységeket racionalizálni kellett.
Senki sem sejtette, de a tavalyi évben megtörtént az, hogy nem a növénytermesztés, hanem a szarvasmarha ágazat vált a Talentis Agro zászlóshajójává. Az idei és a jövő évben a legnagyobb beruházások a cégcsoporton belül egyértelműen az öntözésfejlesztésre fókuszálnak. Minden számítás azt prognosztizálja, hogy ezek a beruházások 2-3 éven belül megtérülnek, és utána nyereséget termelnek. Ez alapján mindenki számára egyértelműen látszik, hogy ez a beruházás mennyire hasznos.
Májusban még két hasonló, a cégcsoporthoz tartozó, fejlesztési beruházás kerül átadásra. Az egyik a Szolnok vármegyei Fegyverneken, ott közzel 300 hektáros terület, míg a Békés vármegyei Csárdaszálláson 380 hektáros terület válik öntözhetővé. A nyár folyamán adnak át szintén Békésben egy másik, 890 hektárhoz, illetve Jánossomorján egy 630 hektárhoz kapcsolódó öntözőtelepet. Makai Szabolcs felhívta a figyelmet arra, hogy jó agrotechnológiával és öntözéssel, a meglévő genetikai képességekkel megduplázható a terméshozam, ezáltal Magyarország élelmiszer-kibocsátása jelentősen növekedhetne.
A beszerzésre került Valley lineár öntözőgép a terület akár 92 százalékát is lefedi, az új kerítés pedig a vadkárt csökkenti. A korábban alapvetően kalászosra és apró magra alapozott vetésforgót átváltották intenzív kultúrákra. A további célkitűzések között szerepel továbbá tömegtakarmány előállítása is, amelyet a saját állataik számára állítanak elő.
