0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Színes zalai parkerdők

Zala megye területének északi egyharmadán, a Göcseji-dombság, a Kelet-Zalai-löszvidék, az Alsó-Kemeneshát és a Kemenesalja tájrészletekben gazdálkodik a Zalaerdő Zrt. Zalaegerszegi Erdészete. Tevékenysége két látványosságokkal teli parkerdő fenntartására is kiterjed.

A közel 11 ezer hektáros erdőterület termőhelyi adottsága, faállomány-összetétele rendkívül változatos. Csaknem 70 százalékát a tölgy-, bükk-, cser- és gyertyánfajok alkotják, emellett kimondottan nagy arányban (17 százalék) fordul elő az akác a zalai méztermelők nagy örömére. A bükkösök számára kedvezőtlenül változtak a termőhelyi adottságok az utóbbi 30-40 évben. Emelkedett a nyári átlaghőmérséklet, továbbá a szélsőségesen aszályos napok száma, a vegetációs időszakban hulló csapadék eloszlása egyenlőtlenné vált, a nagy esők alkalmával a talajra érkező vízmennyiség a növények számára kevésbé hasznosult. A határtermő helyen álló bükkösök ezért legyengültek, egy részük sajnos már pusztulásnak indult. Emiatt a 2000-es évek derekán több mint 100 ezer köbméter faanyag letermelése vált szükségessé. A klimatikus viszonyok változásával az erdőfelújításainkban, valamint a csemeték pótlása során a helyes fafajválasztás kiemelt fontosságú.

Az erdészet területén 583 hektáron érvényesül az állandó erdőborításra törekvő gazdálkodás, 2235 hektárnyi terület része a Natura 2000 hálózatnak, 442 hektár pedig közjóléti rendeltetésű.

Zalaegerszeg keleti bejáratánál a 76-os út mellett terül el a Csácsbozsoki Arborétum és sétaerdő. A város délnyugati részén húzódó lakóövezet szomszédságában pedig a 235 hektáros Alsóerdőbe kirándulhatunk. A parkerdő nevezetessége az Azáleás-völgy. A Nagykapornak községhatárban kijelölt Remetekert erdőrezervátum pedig Zala megye egyik legkiválóbb kocsánytalan tölgyes–bükkös– gyertyános elegyes erdőállománya, egyúttal számos ritka növényfaj termőhelye. (A 156,9 hektáros Remetekert történetéről, vallási vonatkozásairól A Mi Erdőnk 2016. 1. számának Zarándokúton rovatában olvashattak bővebben.)

Zalaegerszeg Csácsbozsok városrészében, a központtól körülbelül 4 kilométerre fekvő 83 hektáros védett területen Zala megye erdősült vidékének valamennyi jellemző fa- és cserjefaját (197 faj) megtaláljuk. A Csácsbozsoki Arborétum domborzata változatos, minden kitettség fellelhető. Tengerszint feletti magassága 196-302 méter között változik. A mélyebb fekvésű foltokban mocsártölgyek, mocsárciprusok, égeresek találhatók, míg a domboldalakban és tetőkön tölgyesekbe, bükkösökbe érkezünk.

Egykor a zalavári apátság birtoka volt, melyet már a második világháború előtt is az egerszegi lakosság kedvelt kirándulóhelyeként tartottak számon. Később, 1945-ben állami tulajdonba került, a Zalaegerszegi Erdészet kezelésébe. A második világháború alatt a lucfenyvesek nagy részét hadicélra kitermelték, helyére ismét lucfenyőt, továbbá közel 40 féle örökzöldet, illetve lombos fát és cserjét ültettek.

Kutatási és oktatási céllal 16 jegenyefenyőfajból álló kísérleti területet – mely a mai napig ritkaságszámba megy – hoztak létre, hogy az egyes fajok ültetési hálózatának és növekedésének összefüggéseit vizsgálják. A zalaegerszegi önkormányzat az arborétum magterületét 2001-ben helyi jelentőségű természeti értéknek nyilvánította az ott lévő természeti értékek megőrzése, a kialakított dendrológiai gyűjtemény hosszú távú fenntartása céljából, mely a lakosság pihenését, kikapcsolódását is szolgálja. Itt húzódik a 800 méter hosszú Öregbükkös tanösvény, mely az arborétum szívében elhelyezkedő bükkös erdőállomány természetközeli erdőgazdálkodását mutatja be. Útvonala végigvezet a 42 hektáros magterületen. Észak-déli tagoltságú völgyeken, dombokon át halad, s a sétát az teszi felettébb változatossá, hogy a viszonylag kicsi területen igen nagyok a szintkülönbségek.

Nyitva tartás
A Csácsbozsoki Arborétum április
1-jétől szeptember 30-áig szombaton
és vasárnap, továbbá ünnepnapokon
9–19 óra között, október 1-jétől november 15-éig 9-től 16 óráig
várja a látogatókat. Csoportok számára hétköznap előzetes bejelentkezéssel áll rendelkezésre a Zalaegerszegi Erdészet (tel.: +36 (92) 510-250). Az arborétum bejárata Zalaegerszegtől Keszthely irányába haladva, a város vége táblától egy kilométerrel, az út jobb oldalán található.

Tűzrakó helyeket is találunk az arborétumban, és mivel a gyűjtés szigorúan tilos, melléjük már a faanyagot is odakészítették. A jó hangulatú közös bográcsozás, szalonnasütés ugyanolyan jól fel tudja dobni a társaság napját, ahogy egy baráti futballmérkőzés, melyhez kiskapus füves pálya áll a látogatók rendelkezésére. Az arborétum forrása két tavat is táplál, melyekben ugyan horgászni nem lehet, de gyönyörködni annál inkább! S nem csupán a tavakban, hanem virágzáskor a színpompás havasszépékben is! Változatos domborzati viszonyaival, nagyszámú fa- és cserjefajával, örökzöldjeivel méltán érdemli ki a látogatók figyelmét az arborétum.

Alsóerdő erdőtömbje Zalaegerszeg délnyugati határában terül el. A város legnagyobb erdősége volt már a középkorban is. Főleg tölgyesek, bükkösök alkották gyertyán eleggyel. Ez ma sincs másként. A település közelségéből adódó fokozott faigény, továbbá a háborúk faigénye ellenére az elmúlt 600 évben vajmi keveset változott az erdőtömb területe, amely 235 hektáron terül el. A változatos felszínű, borítottságú, árkokkal szabdalt kirándulóhely népszerűsége folyamatosan nő, nem csupán a zalaegerszegiek körében. A térség legmagasabb pontján (293 méter), a Bazitai tetőn áll a zalaegerszegi TV-torony, benne körpanorámás presszó üzemel április 1-jétől szeptember 30-áig, a hét minden napján.

A parkerdő délkeleti határában található Aranyoslap, forrását Aranyoskút néven már 1381-ben említik. A kedvelt kirándulóhelyet országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánították.

Alsóerdő leglátogatottabb kirándulóhelye az Azáleás-völgy, mely gyertyános- tölgyes, valamint bükkös állományok közé ékelődik. A völgynek arborétumi hangulatot kölcsönöz a peremén található ezüstfenyők, közönséges-, kolorádó- és kaukázusi jegenyefenyők, duglászfenyők, mamutfenyők, szerblucok, szitkalucok sora, továbbá a védett farkasboroszlán, a pirítógyökér, a kárpáti sáfrány, a zalai bükköny, a farkasölő sisakvirág, a ciklámen és számos nőszőfűfaj. Különösen tavasszal kínál megkapó látnivalót a kirándulók számára. A rododendronfélékhez tartozó színpompás azáleák, más néven havasszépék április végén, májusban borítják virágba a tájat. Ezen időszakban érdemes többször visszatérni, mivel az egyes fajok eltérő virágzási ideje következtében folyamatosan változik a völgy. A sárga virágú (kaukázusi) azálea a legillatosabb, az egész völgyet belengi.

Növényzetének jelenlegi összetételét a Zalaegerszegi Erdészet dolgozói alakították ki a Jeli Arborétum mintájára. A Róka-völgynek, valamint Kígyóvölgynek is nevezett helyet korábban akácerdő borította. Az 1970-es évek elején, az akácállomány kitermelését követően egzóta növényeket telepítettek be kísérleti jelleggel. A hegyvidéki hangulatot árasztó, sajátos mikroklímájú környezetben a gyűjtemény később arborétum jellegűvé vált. A völgy – mely 2010-től a nagyközönség szavazatai alapján viselheti a Zala megye természeti csodája címet – nem csupán az azáleák tavaszi virágzásával kápráztatja el látogatóit; a kikapcsolódásra, nyugalomra, a természet adta csendre vágyók számára egész évben lehetőséget kínál a feltöltődésre.

Az Azáleás-völgy bejáratával szemben induló 1200 méter hosszú Madárerdő tanösvény interaktív táblák segítségével mutatja be az erdő – hazai és vonuló – madarait. Az idős tölgyerdőben hangulatosan kanyargó ösvényen egy nagyméretű madáretetőt és különböző nagyságú faodúkat is kihelyeztek, így ha szemfülesek vagyunk, szó szerint belepillanthatunk a madarak életébe.

Forrás: A Mi Erdőnk