A néppárti politikus csütörtöki közleményében felhívta a figyelmet az ágazat vidéki, különösen elmaradott térségbeli foglalkoztatásban betöltött kiemelt szerepére, valamint a környezet és a táj megőrzésében nyújtott jelentős hozzáadott értékére.
Kifejtette, az ágazat jelentősen hozzájárul a munkahelyteremtéshez és megtartásához a kedvezőtlen adottságú vidéki területeken. Az Európai Unió legnagyobb juh- és kecsketartó tagországaiban, mint Spanyolország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország vagy Románia, több százezren dolgoznak az ágazatban, de Magyarországon is 25-30 ezerre tehető a foglalkoztatottak száma.
Erdős Norbert kiemelte, a termeléshez kötött támogatásoknál el kell különíteni a kisállattartókat – 15 állategységig – a többi csoporttól. A kisállattartók egyösszegű átalánytámogatást, míg a többi gazda megemelt termeléshez kötött támogatást kapna. Fel kell kérni a tagállamokat, hogy az úgynevezett tejcsomag nemzeti végrehajtása során terjesszék ki a rendelkezésre bocsátott forrásokat a juh- és kecsketejre is – tette hozzá.
A képviselő hozzátette, az ágazat környezet- és tájvédelmi jelentőségére való tekintettel a tagállamoknak az agrár-környezetvédelmi kifizetéseket a juh és kecske által használt legelőterületekre is ki kellene terjeszteniük, valamint a kérődzők mellett a juh- és kecsketartásra is állatjóléti nemzeti támogatásokat kellene adniuk.