0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Élelmiszerek közül húsra költünk a legtöbbet

A KSH összegezte a magyar háztartások 2017-es fogyasztását. Tavaly átlagosan 22,5 ezer forintot költöttek élelmiszerekre és alkoholmentes italokra.

2017-ben a magyar lakosság egy főre jutó havi összes kiadása átlagosan 82,9 ezer forint volt, ami folyó áron 7,6, a fogyasztói árak alakulását figyelembe véve 5,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kiadások növekedését elősegítette a bruttó és a (kedvezmények nélkül számított) nettó keresetek 12,9 százalékos átlagos emelkedése.

Az egy főre jutó havi fogyasztási kiadások alapján 2017-ben a legtöbbet, átlagosan 22,5 ezer forintot – az előző évinél 2101 forinttal többet – élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, 17,5 ezer forintot lakásfenntartásra és háztartási energiára, 8984 forintot közlekedésre költött a lakosság. Hírközlésre havonta fejenként 5524 forintot, kultúrára és szórakozásra 4701 forintot adtak ki a családok.

Az élelmiszer főcsoporton belül a legnagyobb arányt, 27,6 százalékot a hús és húskészítmények képviselték, a rájuk fordított egy főre jutó 6216 forintos havi átlagos összeg 10,9 százalékkal haladta meg az előző évit.

A húsfélék ára összességében a vizsgált időszak alatt átlagosan 1,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a baromfihús ára – a baromfitermékek áfájának 27-ről 5 százalékra csökkenése miatt – 14,8 százalékkal esett vissza. Az árak kedvező alakulása nyomán a kiadás nagysága folyó áron 9,1 százalékkal bővült.

Az élelmiszer-fogyasztás mennyiségi adatai alapján a háztartások havonta fejenként 5,0 kilogramm húst, szalámit és felvágottat vásároltak, hasonlóan az előző évhez. Az elfogyasztott mennyiség főként baromfi- (1,7 kilogramm) és sertéshús (1,4 kilogramm) volt.

A teljes élelmiszerköltség (alkoholmentes italokkal együtt) 18,0 százalékát zöldségfélékre és gyümölcsre fordította a lakosság, egy főre jutóan havonta összességében 4056 forintot.

Az összeg folyó áron 11,3, reálértéken (2,2 százalékos áremelkedés mellett) 8,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A termékcsoporton belül a zöldségfélék ára 0,5, a gyümölcsöké 4,3 százalékkal nőtt, így 10,9, illetve 6,6 százalékkal növelték fogyasztásukat reálértéken a háztartások. Friss és fagyasztott zöldséget, valamint burgonyát a megelőző évhez hasonlóan fogyasztott a lakosság, ezeken belül zöldségfélékből (2,3 százalékkal) kevesebbet, burgonyából (8,3 százalékkal) többet.

Az élelmiszereken belül tejre, tejtermékekre, sajtra, tojásra 3503 forintot, kenyérre és egyéb cereáliákra pedig 3304 forintot költöttünk egy főre jutóan, reálértéken 5,2, illetve 5,9 százalékkal többet, mint az előző évben.

A mennyiségi adatok alapján a cereáliák közül a különféle péksütemények fogyasztása 12,4, a rizsé 2,4 százalékkal emelkedett, a kenyér és a tésztafélék volumene az előző évhez képest stagnált.

2017-ben étkezési olajokra és zsiradékokra 918 forintot fordítottak havonta fejenként a háztartások, a kiadás nagysága 3,9 százalékos áremelkedés mellett reálértéken 5,2 százalékkal nőtt.

Az egymással könnyen helyettesíthető sertés- és baromfizsiradékra, illetve az étolajra költött összegek évek óta kisebb-nagyobb mértékben hullámzóan alakulnak, a volumen pedig jellemzően az árváltozással ellentétes irányban mozdul el. Ha az állati zsiradékok ára megnő, a lakosság árérzékenyebb része könnyedén mond le róluk, és inkább a növényi olajok használata mellett dönt, ami fordítva is igaz. 2017-ben a sertés- és baromfizsiradék az átlagos árváltozást jóval meghaladóan, 5,8 százalékkal drágult, a reálfogyasztás pedig 5,2 százalékkal esett vissza, az étolaj ára ugyanakkor alig érezhetően (1,1 százalékkal) emelkedett, így az erre fordított összegek reálértéken 8,9 százalékkal nőttek.

Édességekre, cukorra, dzsemre, mézre, csokoládéra havonta 1382 forintot adtunk ki fejenként, az előző évhez képest reálértéken 7,1 százalékkal többet.

A kiadott összeg több mint harmadát, 479 forintot csokoládéra, 300 forintot pedig nád-, répa-, nyírfa-, szőlő- és gyümölcscukorra költöttünk.

Ásványvízből, szénsavas és szénsavmentes üdítőitalból 8,5 liter – 7,3 százalékkal kevesebb -, a különféle gyümölcs-, zöldséglevekből összességében az előző évivel megegyező mennyiség (1,1 liter) fogyott fejenként havonta.

További részleteket a Statisztikai Tükörben olvashat.

Forrás: nak.hu/KSH