2017-ben a magyar lakosság egy főre jutó havi összes kiadása átlagosan 82,9 ezer forint volt, ami folyó áron 7,6, a fogyasztói árak alakulását figyelembe véve 5,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kiadások növekedését elősegítette a bruttó és a (kedvezmények nélkül számított) nettó keresetek 12,9 százalékos átlagos emelkedése.
Az egy főre jutó havi fogyasztási kiadások alapján 2017-ben a legtöbbet, átlagosan 22,5 ezer forintot – az előző évinél 2101 forinttal többet – élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, 17,5 ezer forintot lakásfenntartásra és háztartási energiára, 8984 forintot közlekedésre költött a lakosság. Hírközlésre havonta fejenként 5524 forintot, kultúrára és szórakozásra 4701 forintot adtak ki a családok.
A húsfélék ára összességében a vizsgált időszak alatt átlagosan 1,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a baromfihús ára – a baromfitermékek áfájának 27-ről 5 százalékra csökkenése miatt – 14,8 százalékkal esett vissza. Az árak kedvező alakulása nyomán a kiadás nagysága folyó áron 9,1 százalékkal bővült.
Az élelmiszer-fogyasztás mennyiségi adatai alapján a háztartások havonta fejenként 5,0 kilogramm húst, szalámit és felvágottat vásároltak, hasonlóan az előző évhez. Az elfogyasztott mennyiség főként baromfi- (1,7 kilogramm) és sertéshús (1,4 kilogramm) volt.
Az összeg folyó áron 11,3, reálértéken (2,2 százalékos áremelkedés mellett) 8,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A termékcsoporton belül a zöldségfélék ára 0,5, a gyümölcsöké 4,3 százalékkal nőtt, így 10,9, illetve 6,6 százalékkal növelték fogyasztásukat reálértéken a háztartások. Friss és fagyasztott zöldséget, valamint burgonyát a megelőző évhez hasonlóan fogyasztott a lakosság, ezeken belül zöldségfélékből (2,3 százalékkal) kevesebbet, burgonyából (8,3 százalékkal) többet.
A mennyiségi adatok alapján a cereáliák közül a különféle péksütemények fogyasztása 12,4, a rizsé 2,4 százalékkal emelkedett, a kenyér és a tésztafélék volumene az előző évhez képest stagnált.
Az egymással könnyen helyettesíthető sertés- és baromfizsiradékra, illetve az étolajra költött összegek évek óta kisebb-nagyobb mértékben hullámzóan alakulnak, a volumen pedig jellemzően az árváltozással ellentétes irányban mozdul el. Ha az állati zsiradékok ára megnő, a lakosság árérzékenyebb része könnyedén mond le róluk, és inkább a növényi olajok használata mellett dönt, ami fordítva is igaz. 2017-ben a sertés- és baromfizsiradék az átlagos árváltozást jóval meghaladóan, 5,8 százalékkal drágult, a reálfogyasztás pedig 5,2 százalékkal esett vissza, az étolaj ára ugyanakkor alig érezhetően (1,1 százalékkal) emelkedett, így az erre fordított összegek reálértéken 8,9 százalékkal nőttek.
A kiadott összeg több mint harmadát, 479 forintot csokoládéra, 300 forintot pedig nád-, répa-, nyírfa-, szőlő- és gyümölcscukorra költöttünk.
Ásványvízből, szénsavas és szénsavmentes üdítőitalból 8,5 liter – 7,3 százalékkal kevesebb -, a különféle gyümölcs-, zöldséglevekből összességében az előző évivel megegyező mennyiség (1,1 liter) fogyott fejenként havonta.
További részleteket a Statisztikai Tükörben olvashat.