Míg a növényeket a kutatóintézet ismertette, a talajállapotról az Impavidus Trade Kft. és a Timac Agro Kft. számolt be, addig a gépek bemutatását a Vaderstad Kft. vállalta.
„Az egyre extrémebb időjárási viszonyok között az alternatív növények szerepe felértékelődik”- hangsúlyozta Murányi Eszter. A Karcagi Kutatóintézet tudományos munkatársa kiemelte, a takarmánykeverékekben például a Zádor és az Albita szemescirkok akár 60 százalékban is helyettesíteni tudják a kukoricát. A Zádor korai érésű, kétvonalas hibrid, amely jó évjáratokban hektáronként 8 tonnás termést is hoz, ráadásul a nyersfehérje tartalma 12-13 százalék. Bár nyersfehérje tartalomban az Albita kicsit alulmarad, de a közepes-késői hibrid akár 10 tonna szemterméssel hálálja meg a bizalmat.
A pillangósok a zöldítésben játszhatnak komolyabb szerepet. Így az NS Pionír őszi takarmányborsó, amelyet jó télállóság jellemez, áttelelés után erőteljesen fejlődik. Nagy tömegű, jó minőségű takarmányt – hektáronként 35-40 tonna zöldtömeget – ad.
A Béta pannonbükköny az őszi takarmánykeverékek pillangós társnövénye. Hektáronként 60-80 kiló bükkönyt ugyanennyi rozs vagy őszi búza támasztónövénnyel vetnek. Zölden már május elején kaszálható és szénaként is etethető.
Sokak számára nem ismeretlenek a lednekek. Magjaik abrakkeverékekben értékes fehérje – 24-26 százalék – források. Zöldtrágyázásra fő- és másodvetésben is termeszthetők.
Zöldtakarmányként hektáronként 15-20 tonna zöldterméssel számolhatunk. A Karcagi kismagvú elsősorban zöldtakarmányozásra nemesített fajta, de szénakészítésre is alkalmas és zöldtrágyaként is megállja a helyét.