0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Mégsem pusztul ki a banán?

Decemberben megkezdődött a szedés a világ első talaj nélkül nevelt banánállományában, számol be róla a freshfruitportal.com. A holland Wageningen Egyetem és a Chiquita Brands International együttműködésében megvalósuló kísérleti projekt célja, hogy megfékezzék a banánültetvényekben mérhetetlenül nagy károkat okozó ún. Panama-betegség terjedését.

A betegség kórokozója, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense gomba a talajból fertőz, ezért jelenthetnek megoldást ellene a talaj nélküli, steril rendszerek. A probléma egyébként nem kicsi,

világszerte hatalmas felfordulást okoz a betegség a banánültetvényekben.

Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy a világ banántermesztése lényegében egyetlen fajtán, a nevezett fuzáriumgomba most terjedő, ún. trópusi 4-es rasszára (TR4) kifejezetten érzékeny Cavendishen alapul – ilyen monokultúra más zöldség-gyümölcsnél gyakorlatilag elképzelhetetlen. Mielőtt a Cavendish ennyire elterjedt volna, a Gros Michel fajta volt a legszélesebb körben fogyasztott banán, ám azt az 1950-es években gyakorlatilag leradírozta a térképről a fuzárium akkor terjedő rassza.

A TR4 rasszt Tajvanon fedezték fel az 1960-as években, azóta elterjedt Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában, a banánból élő szakemberek legnagyobb félelme pedig, hogy Latin-Amerikát is eléri, és kipusztítja a világ banánexportjának háromnegyedét adó ottani ültetvényeket.

A freshfruitportal.com Gert Kemát, a Wageningen Egyetem szakértőjét idézi, aki szerint a fő feladat a banántermesztés diverzifikálása. Mint elmondta,

a betegség talajjal terjed, vagyis a dolgozók cipőjén és ruháján, illetve a gépeken jut át egyik helyről a másikra, de bármi egyébbel is, ami talajjal szennyeződhet.

A gyökereken keresztül fertőzi a növényt, a beteg banán pedig silány terméseket nevel.

Rengeteg szálon futnak a kísérletek, magáncégek és kutatóintézetek egyaránt komoly erőfeszítéseket tesznek a betegség megelőzésére és gyógyítására, valamint az ellenálló fajták nemesítésére. Egyelőre azonban nincs más megoldás, mint a higiénia: mindent meg kell tenni, hogy senki hurcolja tovább a fertőzött talajt, a beteg növényeket, illetve semmi olyant, ami ezekkel érintkezhetett.

A Wageningen Egyetemen kidolgozott növényházi, kőzetgyapotos termesztés ebben segíthet, ahol ugyanis nincs talaj, ott nincs talajból fertőző betegség sem – bár az is nyilvánvaló, hogy a világ banánültetvényeit nem tudják egyhamar kőzetgyapotra telepíteni, ez legfeljebb a diverzifikálást szolgálhatja, ahogy a kutató is fogalmazott.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu