0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Akár 50 évig is őrizni kell a munkaügyi iratokat

Akár fél évszázadig is őriznie kell a munkaügyi iratokat a munkáltatóknak – hívta fel a figyelmet a MAZARS. Még a dolgozó diákok első iratait is őrizni kell nyugdíjaskoruk utánig.

Egy 2018. december 23-án hatályba lépett törvénymódosítás miatt – az eddigi, kiállítástól számított öt év helyett – ugyanis a munkaadóknak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kell megőrizniük a jövedelemre vonatkozó dokumentumokat – hívta fel a figyelmet a MAZARS a legújabb elemzésében..

Egy 16 éves munkavállaló diák esetében így a várható megőrzési idő 54 év lesz.

„A törvényben meghatározott elvárás akár 50 évnél is többet jelenthet: egy 16 éves munkavállaló diák esetében a várható megőrzési idő 54 év. A diák munkáltatójának ennyi ideig kell majd őriznie az olyan munkaügyi iratokat, amelyek a szolgálati időről, vagy a nyugellátás megállapításához szükséges keresetről, jövedelemről adatot tartalmaznak” – mondta Dr. Orosz András, a MAZARS szakértőjeként közreműködő Borsy Ügyvédi Iroda munkatársa.

Ez a kötelezettség akkor sem szűnik meg, ha munkáltató jogutód nélkül megszűnik: ebben az esetben kötelesek bejelenteni az iratok további tárolási helyét az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek. A megőrzési kötelezettség ugyanakkor természetesen nem vonatkozik a munkáltatónál egyéb okból keletkező iratokra, mint amilyen az önéletrajz, a munkavállaló értékelése, az oktatásokon való részvételének dokumentációja.

„Az új előírás egy régi dilemmát old fel. A munkáltató eddig is köteles volt a hatóság kérésére benyújtani a nyugellátás megállapításához szükséges adatokat.

Arra viszont nem vonatkozott egyértelmű előírás, hogy a munkáltató ezeket tartalmazó iratokat – öt éven túl – meddig köteles megőrizni.

Épp ezért eddig, ha a munkáltató nem tudta ezeket az iratokat átadni (és ezt válaszában meg is írta) a hatóságnak, akkor nem kellett semmilyen következménnyel számolnia. Ellenben jelenleg, ha figyelmen kívül hagyja a kérést, és semmilyen együttműködést nem mutat, vagy a hatályos szabályozás által megállapított évekre visszamenőleg nem tudja átadni az iratokat – és kimenteni sem tudja magát- akkor akár több százezer forintos bírsággal sújtható” – mondta Dr. Orosz András.

Az új szabályozás ezt a problémát megoldja, és segíti, hogy munkavállaló ellátása minél pontosabban megtörténhessen. Fontos, hogy az új előírás csak öt év múlva jelent többletfeladatot a cégeknek, hiszen a jelenlegi munkavállalóival kapcsolatos okmányokat ennyi ideig egyébként is meg kellene őriznie a vállalkozásnak.

Ha viszont egy cég jogutód nélkül szűnik meg, az iratok helyére vonatkozó információkat és az esetlegesen elmaradt adatokat már most át kell adni a nyugdíjbiztosítási szervnek.

Könnyítés ugyanakkor, hogy továbbra sem lehet számon kérni a 2018. december 23. előtt „eltűnt”, öt évnél régebbi iratanyagot.

Forrás: MAZARS sajtóközlemény