A mezőgazdasági és élelmiszeripari gigarendezvényt, a Zöld Hetet használta ki Joachim Rukwied, a német gazdaszövetség (Deutsche Bauernverband, DBV), és egyben a gazdaszövetségek európai szervezetének (Copa) – elnöke, valamint Felix zu Löwenstein herceg, a német bioélelmiszer-ágazat ernyőszervezeteként működő BÖLW (Bund Ökologische Lebensmittelwirtschaft) elnöke, hogy nyílt színen ütköztessék az érveiket – számolt be róla a német Top Agrar online kiadása. A vitára a Zöld Hét keretében hagyományosan megrendezett biotermesztési nap adott alkalmat, amelyen Joachim Rukwied most vett részt először.
A két szakember által képviselt szervezetek két egymástól igen eltérő eszmerendszer jegyében működnek, közös álláspontra tereli azonban őket az EU agrárbüdzséjének tervezett megkurtítása,
mivel alapvetően a teljes költségvetés jelenlegi szinten tartásában érdekelt mindkét szervezet. Külön szó esett a KAP-költségvetés második pilléréről, amelyből az AKG-kifizetések és az ökológiai gazdálkodás támogatását fedezi az unió. A konvencionális termesztőknek is érdeke, hogy ez megmaradjon, az ökoszervezetek pedig azóta tiltakoznak a hevesen a büdzsé kurtítása ellen, mióta 2017 őszén először szárnyra kapott a hír az Európai Bizottság ez irányú terveiről.
Az első pillért illetően – amelyből a közvetlen kifizetések mennek – ugyanakkor változatlanul élesen eltér a konvencionális és az öko álláspont. A „normál” gazdaszövetségek azt szeretnék, ha a KAP 2020 utáni reformját követően a büdzsé 60 százaléka a feltételekhez nem kötött kifizetésekre jutna, az ökogazdálkodók viszont amellett érvelnek, hogy csak 30 százalék járjon feltétel nélkül, és 70 százaléknyi pénz kifizetésének legyen valamilyen klíma- és környezetvédelmi, illetve állatjóléti feltétele.
„Ebből egyelőre úgysem lesz semmi” – fogalmazott tömören Joachim Rukwied, aki a KAP „evolúciója, és nem revolúciója” mellett érvelt.
Ugyanakkor azt ma senki sem meri biztosra venni, hogy 2035 vagy 2040 után is lesznek még közvetlen kifizetések – tette hozzá.
Amellett érvelt továbbá, hogy ha a pénzek kifizetését „zöld célok” eléréséhez kötik, akkor feltétlenül uniós szinten – és konkrétan – kell meghatározni a kifizetés feltételeként teljesítendő célokat, hogy az alatt mindenki ugyanazt érthesse.
