Bár a „zoknimintázat” a rejtőzködés során valóban nem jelent előnyt, a királysiklóknak a látványos külső mégis védelmet nyújthat a ragadozók ellen. A Bates-féle mimikrinek nevezett jelenség lényege, hogy egy ártalmatlan faj – pl. egy királysikló – a vele azonos élettérben fellelhető, veszélyes fajok külsejét utánozza, és ezzel próbálja megtéveszteni ellenségeit.
Búvóhely és vizestál
A szintén az USA délnyugati államaiban és Mexikóban honos, méreggel rendelkező korallkígyók (Micrurus sp.) piros-sárgafekete gyűrűs színezetét a királysiklók kiválóan átvették, azzal az apró eltéréssel, hogy az ő mintázatuk sorrendje piros-feketesárga. Ez a szabályszerűség azonban csak az északi féltekén állja meg a helyét, Közép- és Dél-Amerikában már a pirosfekete- sárga mintázatú állatok között is találhatunk méreggel rendelkező fajokat.
A vörös királysiklók átlagos mérete mindössze 80-100 cm közöttire tehető, ami meglehetősen megkönnyíti elhelyezésüket.
26-28 °C-os nappali hőmérsékletet igényelnek, ami éjszakára 20 °C-ra is csökkenhet. Bár eredeti élőhelyük jellemzően száraz klímájú, mégis igénylik a kicsit magasabb páratartalmat, hiszen idejük nagy részét olyan búvóhelyeken, üregekben töltik, melyek a környezetükhöz képest mindig kicsit nyirkosabbak. A búvóhely egyébként e félénk állatok férőhelyének legfontosabb berendezési eleme, a vizestál mellett. A királysiklók a szabadban olykor hüllőket is zsákmányolnak, így valamilyen szinten hajlamosak lehetnek a kannibalizmusra. Ilyen esetek azonban inkább fiatal egyedeknél fordulhatnak elő, különösen akkor, ha az állatok között feltűnő méretkülönbség tapasztalható. A nagyjából azonos „súlycsoportba” tartozó kifejlett egyedeket sokan problémamentesen tartják együtt.
Éppen ezért előre elpusztított egerekből álló étrendjükben inkább több és apróbb, mintsem a kevés, de nagyobb táplálékállat domináljon.
A szaporítás feltétele – téli pihenő
Szaporításuk előfeltétele egy enyhébb, akár szobai körülmények között kivitelezett téli pihenő. Az átlagosan 5-8 tojásból kikelő kiskígyók, olykor nehézkesen kezdenek neki a táplálkozásnak. A legcélszerűbb, ha az utódokat egyesével viszonylag kicsi – búvóhellyel és vizestálkával ellátott – salátás dobozokban tartjuk. Első vedlésüket követően pedig éjszakára, a lehető legkisebb zavarással helyezzük be melléjük első eleségüket, amely minél apróbb szopósegér legyen. A királysiklók az itt bemutatott típuson kívül számos fajjal és alfajjal képviseltetik magukat, amelyek mind kifejezetten látványos küllemmel rendelkeznek. bár ezek némelyikének tartása nem egyszerű feladat. A királysiklók nem védett állatok.
