Korbuly János, a NÉBIH Kertészeti Szaporítóanyag-felügyeleti Osztályának nyugalmazott vezetője felhívta a figyelmet, hogy az ágazat életben maradásáért annyi jövedelmet kell képezni, hogy megérjen vele foglalkozni.
Összehasonlításképpen, nekik olyan gazdaságokkal kell versenyezniük, mint az olasz Rauscedo-i Szőlőtermelő Szövetkezet – VCR -, amely több, mint 250 fajta, négyezer alany-klón kombináció, tíz rezisztens szőlő, évi 110 millió oltványát kínálja a gazdáknak. A hazai termelés életben maradása hosszútávon kétséges, szükség van egy bizonyos üzemméretre, hogy magyar oltványok kerüljenek a hazai termelőkhöz. Ez több szakmai okkal is indokolható. Részben a külföldön előállított klónokat az ottani viszonyokra szelektálták, illetve az olyan karantén – szaporítóanyaggal terjedő – betegségek, mint a szőlő aranyszínű sárgasága vagy a Xylella az olaszoknál sokkal gyakrabban fordul elő.
A szaporítóanyag előállítás jórészt támogatásfüggő. Az uniós csatlakozást követően 2010-re ismerték ki a magyarok a brüsszeli pályázatok mikéntjét, s az addig élet-halál között lebegő magyar oltványkészítés – amely megérte a KGST összeomlását, amikor milliószámra égettek el az importból megmaradt szaporítóanyagot -, újra magára talált. Ugyanakkor
Nehéz felkészülni a következő uniós támogatási ciklus, a maihoz képest várhatóan jóval alacsonyabb összegéhez is, ami újra megrengetheti a szakmát.