Az egyik irány a talajtakarás, a másik pedig, hogy a parlagfű fő csírázási–kelési időszakában kell beavatkozni. Az pedig most van, tehát bátran kijelenthetjük, hogy elkezdődött a parlagfűszezon.
A parlagfű elleni védekezés kezdetét az átlagember a médiában elhangzó figyelemfelhívások miatt leggyakrabban a törvényben előírt védekezési kötelezettség elvégzésének időpontjához társítja. Hatékonyan védekezni azonban valójában a parlagfű fő csírázási–kelési időszakában lehet.
Az utóbbi évek tapasztalatai bebizonyították, hogy a virágzást közvetlenül megelőző kaszálás nem a leghatékonyabb védekezési mód, épp ezért még idejekorán essen szó más, megelőző védekezési módszerekről is a növény biológiájának az ismeretében.
Pionír növény jellegéből adódóan a parlagfű az élettelen környezeti hatások szempontjából tág tűrőképességű, március végétől gyakorlatilag az első fagyok megjelenéséig folyamatosan csírázik és kel, azonban a fő csírázási időszaka az nyárutói egyéves (T4) életformájából adódóan áprilisra tehető. Nagyon fényigényes, tömeges megjelenése az emberi tevékenységhez, a talajok bolygatásához kötött.
A természetes zárt vegetációban nem tud megjelenni, azzal nem versenyképes.
Tehát a védekezések során a bolygatott területek folyamatos borítottságáról kell gondoskodnunk, ez történhet akár füvesítéssel, cserjék ültetésével, illetve talajtakarással. A kultúrnövénnyel borított terület esetén a megfelelő tőszám, illetve az állomány gyomelnyomó képességének kialakítása, fenntartása a cél. A növényvédelem nem merülhet ki a gyomirtó szeres kezelésben, mivel a levélfelület és a tőszám megtartása a cél, ami a gombák és a rovarkártevők elleni rendszeres védekezést, okszerű tápanyagellátást és öntözést tesz szükségessé. Épp ezért a gyenge, rossz adottságú termőhelyek – ahol csak az extenzív termesztés lehet gazdaságos – a legveszélyeztetettebbek. A gyümölcsösökben, szőlőben a sorok a mulcsozása (pl. szalmatakarása) szintén sokat javít a védekezések hatékonyságán. A nem mezőgazdasági hasznosítású, bolygatott ipari, valamint lakott területeken, illetve a vonalas létesítmények estében szintén
a folyamatos növényborítottság kialakítását, a talajtakarást és a kémiai védekezést kellene előtérbe helyezni.
Kaszálással csak alacsony vágási magasság mellett és a 10-12 napos kaszálási forduló szigorú betartásával lehet eredményesen védekezni, ami bizonyos terepviszonyok mellett nem kivitelezhető. A lakott területeken a lakossági összefogás, a közterület-fenntartó szervezetekkel való együttműködés, a parkosítás – lenne – a leghatékonyabb védekezés.
A védekezési kötelezettség betartását ez évtől már nem július 1-jétől ellenőrzik, hanem azt mondja ki a jogszabály, hogy a parlagfű zöldbimbós állapotának kialakulását kell megakadályozni, és ezt a hatóságok folyamatosan ellenőrzik. A jogszabályi védekezési kötelezettség július 1-jei időpontjának eltörlése és a növény fenológiai állapotához való igazítása is
megelőző, folyamatos védekezést tesz szükségessé.