0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Méz a prériről – méhészet Kanadában

A világ második legnagyobb országában rendezik idén az Apimondiát. Bár Kanadában az 50-es években a csökkenő mézár miatt hanyatlásnak indult a méhészet, tiz éve azonban a beporzásra megnövekedett igénynek és a hobbi méhészeknek köszönhetően figyelemre méltó fellendülés tapasztalható. Még soha nem volt ennyi méhcsalád itt mint manapság.

Kanada, a világ második legnagyobb országa bámulatos tájegységekkel rendelkezik, melyekről a méhészek jelentős mennyiségű mézet is pörgethetnek.

Bár az Atlanti-óceán menti keleti part hűvösnek számít, és hurrikánszerű szelek nehezítik itt a méhészkedést, mégsem ritka a méhcsaládonkénti 30 kg-os éves átlag. Ezen országrészben főleg néhány családos hobbiméhészek tartanak méheket.

A profi méhészek leginkább az ország szívében, az úgynevezett préri tartományokban méhészkednek, a mintegy 3000 kilométer hosszan elnyúló sávban – Alberta, Saskatchewan, és Manitoba tartományokban.

Ezeken a területeken a repcéről, lucernáról, lóheréről összegyűlő méz nem ritkán eléri az évi 100 kilót is.

A hatalmas országnak ezen a részén hozzávetőlegesen 475000 méhcsalád található. Nem véletlenül, hiszen Kanada terményeinek 80%-a itt terem meg. Azon belül is a hibrid repce magjának előállításához legalább 75 000 méhcsaládra van szükség.

Kanada talán legismertebb tartományában, Québecben is vannak méhészek, azonban ez a terület főleg egy másik folyékony édesítőszerről híres: 32 millió liter juharszirupot állítanak itt elő évente.

A juhar ugyan koratavasszal ad a méheknek nektárt és virágport is, de virágmézet nem lehet pörgetni róla. A nyári szezonban itt málnáról, akácról, szömörcéről, és erdei füzikéről gyűjtenek a méhek, illetve a jobb mézelőhelyeken fehér- és vörösheréről is. Néhány szerencsés méhész akár még pohánka mézet is pörgethet. Ennek az átható szagú (sic!) méznek az etnikailag sokszínű Montreálban igen nagy a kereslete.

Késő nyáron Québecben az aranyvessző (más néven a szolidágó) illatozik és ontja a nektárt. A méhészek öröme azonban nem teljes, hiszen a kaptárból kiáradó mézillat odavonza a medvéket is.

A méhészet a közelmúltban leszállóágban volt Quebécben is: az 50-es évektől a 70-es évekig a méhészek száma szinte a negyedére csökkent. Ez a méz akkori árcsökkenésének volt tulajdonítható.

Manapság viszont az áfonya-, gyümölcs és egyéb mezőgazdasági ültetvények létrejöttével és növekedésével itt is és egész Kanadában újra fellendülőben van az ágazat, főleg a beporzás szükségessége miatt. A tartományban az utóbbi tíz évben megduplázódott a méhcsaládok száma és nagyjából 64 000 van jelen pillanatban belőlük.

De Québecben jelentős, méhekhez kapcsolódó tudományos kutatómunka is zajlik. A  Montreáltól 25- kilométerre található Université Laval-on pl. az egyik projektben a méhek probiotikumokkal való ellenállóképeség-fokozását tűzték ki célul maguk elé a kutatók, de  itt vizsgálják a neonikotinoidok hatását is. A szintén Montreál közelében található Deschambault Tudományos Állatkísérleti Intézetében kutatják a rovarírtók hatását a hereméhek megtermékenyítő képességére, illetve a kis kaptárbogár biológiáját.

A kanadai méhészeknek ugyanúgy, mint a magyaroknak meg kell küzdeniük a varroával, az alacsony mézárakkal, továbbá az átalakuló mezőgazdaságból adódó problémákkal (vegyszerezés). De ezen felül sok helyen a kis kaptárbogárral és a medvékkel is.

Az Apimondia idén szeptember 8-12 között kerül megrendezésre Montreálban.

Kanadai méhészeti adatok:

Méhészek száma: 8473, Méhcsaládok száma: 672 094, Éves termelt méz (x1000 kg): 34 241

 

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu