A szarvasmarha kiemelt szerepet érdemel a világ és az ország állattenyésztésében egyaránt. Az ágazat hazai fejlesztéséről több kormányprogram született. A legutóbb 1972 után jelentős változások következtek. Kialakult a tejtermelő ágazat, a kettőshasznú magyar tarka főszerepét az egyhasznú holstein-fríz vette át, s létrejött a húsmarha ágazat is. A magyar szürke állomány nőtt, a fajta veszélyeztetettsége megszűnt. Az ágazat genetikai alapjai erősek. Negatívum, hogy a tehénállomány egyharmada az 1950. évinek. A 100 hektárra jutó szarvasmarha létszám tekintetében az utolsók között kullogunk Európában. Sok a teendő, a hosszú távú versenyképesség megalapozásában. Szabó Ferenc idézte József nádor 100 évvel ezelőtti szavait: „Az állattenyésztésnek ez az ága tehát nagyon kockázatos, és a tenyésztők csak akkor nem veszítik el kedvüket, ha nemcsak befektetett tőkéjük kamatát kapják meg, hanem fáradozásuk tisztességes hasznát is.” (…)
Tudomány és versenyképesség
Az akadémia állattenyésztési bizottsága által szervezett tanácskozásoknak üzenetértéke van. A kutatási eredmények, az adatok csoportosításából született tendenciák eligazítanak. A tudósok, kutatók megmutatják az utat, amerre a világ halad és amerre nekünk is mennünk kellene. Ez történt november végén is, amikor a Magyar Tudomány Napja alkalmából rendezett ünnepségsorozat részeként a szarvasmarha-tenyésztés időszerű kérdéseiről tanácskoztak a Magyar Tudományos Akadémián. Szabó Ferenc professzor az MTA Állatnemesítési, Tenyésztési, Takarmányozási és Gyepgazdálkodási Bizottsága elnöke megnyitójában emlékeztetett arra, immár ötödik alkalom, hogy az állattenyésztők az akadémia dísztermében rendezik éves összejövetelüket, egy-egy állatfaj helyzetét elemezve.
Forrás:
