A NAV közleménye szerint a több mint 334 ezer regisztrált adózó, a 41 millió számlaadatra vonatkozó beküldés, a NAV ingyenes online számlázójával kiállított 363 ezer számla, a 14 ezer jogkövetési vizsgálat, félezer adóellenőrzés és 2,5 milliárd forint nettó adókülönbözet jól mutatja a csaknem egy éve működő online számla rendszer sikerét.
Már az első, online adatok alapján indult eljárások igazolták, hogy a rendszer új dimenziókat nyit a NAV ellenőrzési munkájában.
Az online számla rendszerre épülő stratégia lényege ugyanis, hogy a hivatal a folyamatosan beáramló adatok segítségével szinte azonnal észleli az adózóknál felmerülő kockázatokat, és ezekre gyorsan, hatékonyan és arányosan tud reagálni. Az adatokat a NAV az áfakiutalás előtti vizsgálatoktól kezdve, a követelésfoglalásokon át a csalárd adózók ellenőrzéséig számos területen hasznosítja – fejtette ki az adóhatóság.
Hozzátették: konkrét eseteknél látható jól igazán, hogy mi mindenre használható az online számlaadatok elemzésére épülő ellenőrzési metodika.
Ha például a vevő folyamatosan jelenti a számlázást, akkor az eladó sem tudja eltitkolni az ügyletet, az adatok ugyanis összefutnak a NAV-nál – mutatott rá az adóhatóság. Amennyiben a számlakibocsátó elmulasztja az adatszolgáltatást, vagy bevallásaiban nem szerepelteti ezeket a bevételeket, vizsgálatra számíthat.
Egy fűrészárugyártással foglalkozó cég partnere például folyamatosan jelentette a számlázást a NAV-nak, de az eladó ezekről nem küldött online adatot, sőt a bevallásaiban sem szerepeltette a bevételeket. A vizsgálat hatására azonban pótolta számlaadat-szolgáltatását és még hiányzó járulékbevallásait is, amelyekkel csaknem 4 millió forinttal növelte befizetendő adóját.
Az adóminimalizálók is hamar lebuknak – tették hozzá. Egy takarítócég például nem úszhatja meg az áfafizetést egy olyan társaság számláival, amely kizárólag építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. A NAV vizsgálata szerint az érintett kereskedő nemcsak kapcsolatban nem volt a takarító céggel, hanem a társaság képviselőjének aláírása és bélyegzője sem volt igazi a számlákon. Így, azon túl, hogy a fiktív számlák befogadása kiderült, az adózó hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt is felelhet – közölte a NAV.
Az is előfordul, hogy a vevő hibázik, és olyan kontrolladatokat küld a NAV-nak, amik nem egyeznek az eladó által kibocsátott számlával.
Ezeket a hibákat is azonnal jelzi a rendszer. Így járt egy vidéki büfés is, akinek vevője tévesen olyan összegről szolgáltatott kontroll adatot a NAV-nak, amekkora összegű számlát a büfés még soha sem állított ki. A hibát a vevő az adóhatóság jelzésére azonnal kijavította.
Azok a vállalkozások, amelyek önhibájukon kívül mulasztják el, vagy hibásan teljesítik az online számlaadat-szolgáltatást, az adóhatóság támogató hozzáállására számíthatnak a jövőben is – írta közleményében a NAV.