0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

„Ha keresed az igazit, jelöld meg a Lippait!”

A Lippai János Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola honlapján és beiskolázási tájékoztatóján ezzel a frappáns szlogennel hívják a tanulókat az iskolába. A patinás nyíregyházi szakképző intézmény a 2019–2020-as tanévben ünnepli megalapítása nyolcvanadik évfordulóját.

Ennyi évtizeden át mindvégig mezőgazdasági szakemberek képzésével foglalkozott, és ez jelenleg is így van. A diákok nevelésén és elméleti oktatásán túl a gyakorlati képzést is alapvetően saját tanüzemeikben oldják meg.

Az elméleti képzés a nyíregyházi és a tiszaberceli iskolaépületben, a gyakorlati oktatás pedig a tiszaberceli és apagyi tangazdaságokban, tanüzemekben történt.

A nyíregyházi szakmunkásképző 1939-ben kertmunkásképző iskolaként indult, majd 1946-tól kertészeti középiskolaként folytatta működését. Az 1950–51-es tanévtől mezőgazdasági technikum, felsőfokú technikum volt, aztán következett a – nem túl szerencsés – szakközépiskolai korszak. Mindeközben név- és épületváltások is voltak, de a gyakorlati oktatásra, a tangazdasági feladatokra mindig fokozott figyelmet fordított az iskola vezetése. 1979-ben vették át az újmajori tanüzemet, ahol korszerű kertészeti gyakorlóhelyeket alakítottak ki, üvegház és fóliasátrak épültek, 1996-ban pedig átköltöztek a jelenlegi iskolaépületbe.

Lippai János, az 1600-as évek európai hírű kertésztudósa nevét 1999-ben vették fel, 2008-ban létrejött a modern, komplex tanüzemi rendszer, az apagyi tanüzem – ide helyezték át az időközben megszűnt újmajori tanüzem berendezéseit, 2013-ban pedig a tiszaberceli tanüzemet is hozzájuk kapcsolták.

A 2013-as év mindenképpen meghatározó volt: ekkor csatolták a Tiszaberceli Szakképző Iskolát a Lippaihoz, és ekkor került az agrártárca fenntartásába az egész iskola, amely ezzel a szakminisztérium, a mai Agrárminisztérium Agrárszakképző Iskolák Hálózatának (ASZIH) tagintézménye lett.

A „rövid” történet rendkívül sok munkát, átszervezést (bizonytalanságot, eredményeket, kudarcokat) takar, amelyek át- és túlélését az elkötelezett tanári kar szakma- és diákszeretete tette lehetővé, és végül is sikeressé.

Az iskola szerteágazó képzési szerkezetéről, jelenlegi és jövőbeli feladatairól, terveiről Ferdinánd Tibor igazgatóval beszélgettünk, aki 5 éve vezeti az intézményt, de már több mint 20 éve itt tanít.

Az apagyi tanüzemet Nagy József gyakorlati oktatásvezető és Palicz László tanüzemvezető, a tiszaberceli tagiskolát és tanüzemet pedig Molnár János szakmai igazgatóhelyettes és Tarjányi Miklós tanüzemvezető mutatták be.

A 4+1 éves szakgimnáziumi képzésben – ágazati képzési rendszerben – mezőgazdasági technikus, valamint állattenyésztési és állategészségügyi technikus szakképesítést lehet ma is szerezni, és meghirdették a 2019–2020-as tanévre a parképítő és -fenntartó, valamint (újként, illetve ismételten) az erdésztechnikus szakképesítés megszerzésének lehetőségét is. Idén „fut ki” az utolsó erdészeti és vadgazdálkodási technikus osztály, és csak 4 év múlva végez az első, már erdésztechnikus osztály. Elindítása a jelentkezők számának függvénye. Az érettségi után
1 év alatt lehet megszerezni a technikusi végzettséget az iskolában.

Szakközépiskolai (három­éves) képzésben a hagyományos kertész, a gazda, valamint a virágkötő és virágkereskedő szakmákban lehet szakmunkás-bizonyítványt sze­­rezni,

és meghirdették a 2019–2020-as tanévre az állattartó szakmunkás, a lovász és a dísznövénykertész szakma elsajátításának lehetőségét is. Újdonságként, idén először hirdették meg a mezőgazdasági gépész szakmát, amire láthatóan van is igény.

A szakmunkás-bizonyítvány után, felnőttoktatás keretében 2 év alatt érettségit szerezhetnek az ambiciózusabb diákok, és ugyancsak felnőttoktatásban szerezhetnek az érettségizettek erdésztechnikus szakképesítést, szintén 2 év alatt.

„Kakukktojásnak” tűnik, pedig hagyománya van Tiszabercelen a festő-mázoló-tapétázó képzésnek, amely a 2013-as profiltisztításnak ugyan áldozatául esett, de a helyi és a közeli települések hátrányos helyzetű lakosságának igényeit figyelembe véve a 2019–2020-as tanévtől ismét beiskolázási engedélyt kapott az iskola e szakmára.

Az iskola tanulóinak száma 370 fő, ami jóval több is lehetne, ha a tiszaberceli iskola a régi fényében tündökölhetne. Modern iskolaépületek, felújított, 120 fős kollégium, sportcsarnok, felszerelt tanüzem stb. állnak rendelkezésre. Csakhogy jelenleg nincs elég tanuló Tiszabercelen, így csak a tanüzem működik teljes kihasználtsággal. A tanügyi épület, a kollégium és a sportcsarnok tanulókra várnak, illetve, külföldi cserediákok és más vendégek fogadására használják, vagy sporteseményekre adják ki őket.

Az iskola tanulói közül sokan gazdálkodó szülők gyermekei, akik miután szakmát szereztek, bekapcsolódnak az otthoni gazdálkodásba. Ugyanakkor néhányan rossz szociokulturális körülmények közül érkeznek, speciális nevelést igényelnek. 2014 óta céltudatos munkával sikerült szép eredményeket elérni ezen a téren. Az iskolában főállású fejlesztőpedagógus, óraadóként gyógypedagógus működik, a pedagógusok és a szaktanárok például az egyéni bánásmód fontosságáról szóló továbbképzéseken vesznek részt a módszertani fejlődés érdekében. Külön munkaközösséget hoztak létre a felzárkóztatásra – ezzel együtt a lemorzsolódás csökkentésére –, és a tehetséggondozásra is. Ezekben a vállalásokban sokat segítettek a TÁMOP- és a GINOP-pályázatok.

Az igazgató hitvallásának alapja, hogy a tanulókat egyenrangú partnerként kell kezelni. A céltudatos munka eredményeként a 2013-ban még 20 százalékos lemorzsolódási arányt 6 százalékra csökkentették, a tanulmányi átlag pedig 3,1-ről 3,58-ra nőtt.

Az iskola felnőttképzési tevékenységében a tanfolyami képzések dominálnak, amelyeket elsősorban a megyei kormányhivatal felkérése alapján tartanak. Így vált lehetővé a virágkötő szakképesítés és a kiskerti növénytermesztő szakmák elsajátítása, mert ezekre volt és van igény. Ennél „bővebb” az iskola vizsgaszervezési tevékenysége: 17–18 agrárszakma vizsgáztatására van engedélyük, amit felnőttképzéssel foglalkozó cégek vesznek igénybe. Ebből az iskolának saját bevétele származik.

A tiszaberceli tagintézményt jól ismeri Darkó András szakmai tanár, aki a nyíregyházi iskolában végzett több mint 30 évvel ezelőtt. A kecskeméti főiskolán szerzett kertész üzemmérnöki diploma, majd 1 év gyakorlatban töltött idő után Tiszabercelen kezdte meg a tanári munkát, amit 20 évig végzett, miközben a mérnöktanári diplomát is megszerezte. Mindig a szakmát oktatta, és 2007 óta szakoktatóként és osztályfőnökként is foglalkozik a diákokkal Nyíregyházán. Felesége is itt tanít: ő a virágkötőket oktatja; így mindketten a Lippai tanári karát erősítik, nagy szakmai tapasztalattal és diákszeretettel, tanári elkötelezettséggel.

A tanulók gyakorlati oktatásának bázisai, az apagyi tanüzem és a tiszaberceli tanüzem egyaránt 20–25 kilométerre van a nyíregyházi iskolaközponttól – éppen ellentétes irányban. Az iskola két kisbuszával oldják meg a diákok szállítását. A gyakorlati oktatás alapvető feltételei ezekben a tanüzemekben biztosítva vannak, olyannyira, hogy a tanulók egy része tanulószerződés keretében tudja elsajátítani a gyakorlati ismereteket, fogásokat az iskola tanüzemeiben.

A duális képzés keretében több céggel, vállalkozással együttműködik az iskola. A legtöbb tanulót a nyíregyházi Tulipa Kft. fogadja (ők elsősorban virágkötőket), illetve az Axiál Kft. nyíregyházi telephelye (ők főleg a gazdatanulókat), valamint az Oázis Kertészet (ők kertészeket, virágkötőket, dísznövénykertészeket, gazdákat).

A nyíregyházi tanulók nagyrészt Apagyra járnak gyakorlatra, a tiszaberceliek pedig alapvetően helyben, a tiszaberceli tanüzemben töltik gyakorlati idejüket.

Az apagyi tanüzem 70–80 hektáros területtel rendelkezik, aminek nagyobb része szántó. A tanüzem 1996 óta folyamatosan alakult ki, és mára gyakorlatilag mindenük van. A teljes mezőgazdasági vertikum kialakítása volt a cél, úgyhogy szarvasmarha-istálló, sertésól, juhakol, kisállattelepek (baromfi, nyúl) mellett halastórendszert is létrehoztak – de halász-horgász képzésre nem kaptak lehetőséget, pedig a feltételek megvannak hozzá. A valamikori állami gazdasági területen a szántó mellett gyümölcsös (almatermésűek, csonthéjasok) és erdő is található, ezek is a gyakorlati oktatást szolgálják. A területen két fóliaház és üvegház is van, jelenleg használaton kívül (ezeket és egyéb berendezéseket, eszközöket is a megszűnt újmajori tanüzemből telepítettek át). Rendbehozataluk, használatba vételük „csak” az anyagi források függvénye.

Jelenleg három kos, 145 anyajuh és szaporulatuk (60 bárány), tíz fejőstehén és két üsző, kis sertésállomány (1 kan, 5 koca, 2 hízó, 11 malac) és baromfiállomány (tojótyúkok, víziszárnyasok), néhány nyúl képezi az állatállományt.

A takarmányt jórészt megtermelik maguknak, és van saját takarmánykeverőjük és magtáruk. A 3 állásos fejőházból a tej egy részét – amit nem adnak el – az iskola sajtgyártó tanműhelyében dolgozzák fel: sajt, túró, gomolya készül belőle. A Nyírségben lévén, egy dohányszárító pajta is szolgálja a gyakorlati oktatást.

A géppark a tanüzem alapfeladatainak ellátásához elegendő. Az alapfelszereltség megvan, bár a kor követelményeinek nem minden esetben felel meg. Elsősorban az erőgépállomány szorul korszerűsítésre, cserére. Mivel a tangazdasági terület egy része bérlemény – csak az iskola kezelésébe adták –, ez bizonytalanná teszi a távlati gondolkodást, fejlesztést.

A tiszaberceli tanüzem elsősorban a kertészeti termelésre, oktatásra (dísznövény, zöldség, gyümölcs) „szakosodott”. A korábban országos hírű kertész-szakmunkásképző iskola, a tanüzemmel együtt 2013-ban lett a Lippai tagiskolája. Az iskolában eredendően, 1964-es megalakulásától fogva, kertész és dísznövénytermesztő szakmunkásokat képeztek. A tan­üzem 1970 óta folyamatosan működik, az iskolát magát azonban többször is átszervezték. Mielőtt a Lippaihoz, illetve az agrártárcához került volna, az ibrányi Móricz Zsigmond Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium „telephelyeként” is működött.

Jól érzik itt magukat a diákok, amit a 11. évfolyamos, jövőre érettségiző Mihály Viktória is megerősített. Az érettségi után az állattenyésztő és állategészségügyi technikusi szakképzettség megszerzése a célja. Ő az általános iskola után valamilyen „állatos” iskolát keresett, és – nyírteleki lévén – kézenfekvő volt számára, hogy a Lippait válassza. Mint elmondta, nagyon szereti a gyakorlatokat, az állatokkal való foglalkozást, és jónak tartja a „szakmai vonalat”. A tanárok szerinte türelmesek, de fegyelmet tartanak. Az érettségi és a technikusi szakképzettség megszerzése utáni távlati célja a Debreceni Egyetem, ahol az agrármérnöki tanulmányokon belül a lovas képzés vonzza a leginkább.

A kiváló adottságokkal rendelkező, a szakképzésfejlesztési projektek keretében (SZFP I-II.) korszerűen felszerelt iskola és a 30 hektáros tanüzem – a Lippai másik fő gyakorlati oktatási bázisa – komoly ter­mesztőberendezésekkel (1000 négyzetméteres üvegház, Filclair-technológiájú dupla fóliaház, hajtatótelep stb.), 28 hektár szántóval, gyümölcsössel (ebben szinte minden hazai gyümölcsfaj megtalálható), 9 tantermes, korszerűen berendezett tanügyi épülettel, kollégiummal, sportcsarnokkal rendelkezik. Az energiaellátását is korszerűsítették: napelemes és napkollektoros berendezések járulnak hozzá a fűtési költségek csökkentéséhez.

A kertészképzés mellett itt tervezik az új szak, a mezőgazdaságigépész-képzés gyakorlati oktatási bázisának kialakítását, ehhez minden lehetőség adott.

Az iskola hagyományos, nagyszabású rendezvénye a Lippai-nap, amit minden áprilisban megrendeznek. Ez tulajdonképpen egy szakmai verseny az agráros diákok számára. Egyik évben a társiskolákat hívják meg, a másikban pedig az iskola saját tanulóinak tartják. A versenyszámok között például felismerési feladatok, birkakörmölés, traktoros ügyességi verseny, kukoricamorzsolás és főzés is szerepel. Népszerű az időszakosan megrendezett „Gazdanap” is, amikor cégek, agrárvállalkozások szakembereinek előadásait hallhatják a tanulók. Nagy hagyománya van az ünnepekhez és a diákeseményekhez kapcsolódó rendezvényeknek is.

A szakmai versenyeken, az OSZTV-n, az SZKTV-n rendszeresen részt vesz az iskola, tanulói többször értek el szép eredményeket.

Például 2018-ban egy mezőgazdasági technikus diákjuk ötödik lett az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen, ugyanebben az évben szintén 5. helyezett lett az egyik gazdatanulójuk, egy másik pedig a Szakma Kiváló Tanulója Verseny országos döntőjében végzett a 7. helyen. Az agrár­szakképző iskolák idei TDK-ján 3. helyet szerzett egy tanulójuk, a Nemzetközi Innovációs Versenyen pedig az ő egyik tanulójuk nyerte az országos versenyt, amivel kijutott az USA-ba, a nemzetközi mezőnybe.

Külföldi kapcsolatai ápolására is nagy gondot fordít az iskola. Több évre visszatekintő kapcsolatuk van a partiumi Nagykároly mezőgazdasági iskolájával, valamint a hollandiai Zwolle mezőgazdasági iskolájával. A holland iskola egyik partnerénél, a de Burte vállalkozásnál például 6 hetes gyakorlaton vehetnek részt az erre érdemesnek talált magyar tanulók. A külföldi gyakorlatok a nyelv használatán és a nyelvismeret elmélyítésén, valamint más országok szakmai gyakorlatának megismerésén túl a más kultúrákkal való ismerkedést és a kapcsolatépítést is segítik.

Az iskola joggal büszke arra, hogy a környező mezőgazdasági iskolák közül – a tanüzemi körülményeket és felszereltséget, valamint az állatállományt tekintve – a legjobbak közé tartoznak, kertész-dísznövénykertész képzésük pedig hagyományosan elismert.

A képzés iránt érdeklődők a www.lippai-nyh.hu honlapról tájékozódhatnak, illetve a lippai.szakközepiskola@gmail.com
e-mail címeken is kereshetik az iskolát

Az iskola központi épületének energetikai korszerűsítése, valamint az oktatástechnikai eszközök modernizálása (infokommunikációs eszközök, interaktív táblák stb.), a berendezések cseréje, a sportudvar kiépítése, a közösségi terek felújítása a közelmúltban megtörtént. Előtte a gyakorlati oktatás fejlesztésére koncentráltak, a jövő újítási elképzelése pedig a tárgyi eszközök korszerűsítése, mind az iskolában, mind a tanüzemekben.

Az egyik legfontosabb feladatnak a beiskolázást tartják. Ennek érdekében minden iskolabemutatási és -népszerűsítési lehetőséget megragadnak. Várják a természetet, a növényeket, állatokat szerető, a mezőgazdaságot élethivatásnak választó tanulókat Nyíregyházára és Tiszabercelre.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság