A mikroműanyagok környezeti elterjedtsége és élettani hatásaik egyelőre kevéssé ismertek, ezért a Wessling Hungary Kft. független laboratóriumának, illetve a Szent István Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének kutatói elővigyázatosságra és a folyamatos monitoring tevékenység fontosságára hívják fel a figyelmet.
Az „Új kockázatkezelési modellrendszer fejlesztése a víz- és élelmiszer-biztonság növelése érdekében a haltermékvonalon” címet viselő, röviden csak HappyFish projektben résztvevő független analitikai laboratórium, egyetem és más szakmai partnerek elemzik a vizeket, üledékeket, a halakat érő stresszhatásokat, a halak feldolgozási technológiáját, új, költséghatékony vizsgálati módszereket dolgoznak ki, és a jogi szabályozás megalapozásához fontos határértékekre is javaslatokat tesznek.
A tengerek és az óceánok esetében a kutatók már évek óta kongatják a vészharangot, nemrég azonban a hazai halastavak laboratóriumi vizsgálatai megnyugtató eredményeket mutattak.
A projekt egyik legfrissebb kutatási fejleménye, hogy a halastavak mikroműanyag-tartalmát is megvizsgálták. A hazai haltermelésre jellemző körtöltéses és völgyzárógátas tavakon vett minták eredményeit egy intenzíven horgásztatott tóból, valamint természetes vízfolyásokból és tavakból származó minták értékeivel hasonlították össze. A mintákat a halastavakat tápláló víz bevezetési pontjánál, a tóból elfolyó vízből és az üledékből vették.
Összehasonlításul egy megdöbbentő adat: létezik olyan – a Balatonnál háromszor nagyobb kínai tó – amelyben a mikroműanyag részecskék számát köbméterenként 3 és 25 ezer közötti tartományban mérték.
A halastavakban az üledék esetében az elfolyási pontok közelében több helyen nem volt kimutatható a mikroműanyagok megjelenése.
Más helyeken (pl. a velencei lagúna üledékében) ennek akár száz- vagy ezerszerese is jelen lehet – fogalmaztak a kutatók, akik az eredményeiket nemrég rangos nemzetközi folyóiratban is megjelentették.
A kimutatott műanyagfajták tovább erősítik az eddigi hazai tapasztalatokat:
A halak vizsgálatára a tanulmány azért nem tér ki, mert itt még további módszerfejlesztésekre van szükség. Nemzetközi szakmai publikációkból is pusztán csak a halak tápcsatornájában megjelenő mikroműanyagokról van információnk, azonban a mikro (vagy inkább nano) méretű műanyagok szövetekbe való átkerülésének, illetve az általuk kiváltott hatásoknak a megismerése csak a kezdeténél tart.
Az ilyen típusú vizsgálatok megvalósítására – éppen a HappyFish pályázat eredményeire támaszkodva – a Szent István Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézete idén intenzív ökotoxikológiai módszerfejlesztésbe kezdett.
További részletek: Laboratórium.hu