0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Növényvédelmi előrejelzés – Hőségben rövidül a szerek hatástartama

A júniusi csapadékos időszak elmúltával a kánikulai meleg és száraz idő elsősorban a kártevők fölszaporodásának és a melegkedvelő betegségeknek kedvezett. Lisztharmattal, moníliával, sztigminás és blumeriellás betegségekkel, vértetűvel, pettyesszárnyú muslicával, cseresznyeléggyel, selyemfényű puszpángmollyal, pattanóbogárral, és persze a márványospoloskával gyűlhet meg a bajunk.

Az almástermésű gyümölcsféléken ismét előtérbe került a lisztharmat terjedése. Az igen intenzív hajtásnövekedésben egyre-másra fertőződnek meg a friss hajtások a betegséggel, ezért feltétlenül szükséges a kórokozó további terjedésének blokkolása.

A sűrű lombozat miatt az almafa-vértetű elleni védekezés mindinkább nehézkessé válik,

ezért olyan készítménnyel próbálkozzunk, amely fölszívódik a leveleken keresztül, így jutva el a fertőzött növényi részekhez. A kijuttatandó növényvédőszer-hatóanyag mennyiséget mindig a fa méretéhez kell igazítani, mert ellenkező esetben nem hat kellőképpen. Figyelembe kell azt is venni, hogy a kijuttatott készítmények hatástartama a hőség miatt lerövidül, ezért gyakoribb beavatkozás válhat szükségessé.

Csonthéjas kultúrákban a már leérett cseresznye után a meggyet és a korai érésű kajszit és őszibarackot támadja a gyümölcsfertőző monília. Különösen ott veszélyes a helyzet, ahol a sok eső miatt fölrepedt a gyümölcs, esetleg jégeső sújtotta a gyümölcsöst, vagy pedig a szokásosnál erősebb a gyümölcsmolyok okozta fertőzés. Az egyes fajták érése miatt

már csak néhánynapos élelmezés-egészségügyi várakozási idejű készítményeket használhatunk.

Ahol intenzíven rajzik a zöld cserebogár, ott az is belekóstol az érőfélben levő gyümölcsbe, ezért előfordul, hogy ellene is védekezni kell. A cseresznyelégy most a meggyet veszélyezteti, mert még most is erős a rajzása. A szigorú minőségi követelmények miatt erre is oda kell figyelni. Az érő gyümölcsféléket tömegesen látogatja a pettyesszárnyú muslica, mely az egészséges gyümölcsöt is képes megfertőzni. A kártevő rajzását vörösboros ecetes csapdák kihelyezésével tudjuk figyelemmel kísérni a védekezés időzítéséhez. A leszüretelt gyümölcsfákon nem szabad elfeledkezni a további lombvédelemről, mert a sztigminás levéllikasztó betegség, valamint a blumeriellás levélfoltosság ebben az időszakban szokott elszaporodni. Erős fertőzés kialakulása esetén a következmény a korai lombhullás, mely súlyos hatással van a jövő évi termés mennyiségére, valamint a fák kondíciójára.

Egyes körzetekben az ázsiai márványospoloska egyedszáma nagyságrendekkel meghaladja más poloskafajok, így a zöld vándorpoloska létszámát is. Hasonló jelenséggel találkozva feltétlenül védekezzünk, mert a károk fölbecsülhetetlenek lehetnek szinte minden növénykultúrában.

A napokban kikeltek a selyemfényű puszpángmoly első hernyói is. A kártétel nem szembetűnő, mert a kártevő a növények belsejében károsít, de szétnyitva a bukszusbokrokat könnyedén fölismerhető a szövedékes rágás, valamint a fiatal hernyó.

A védekezés hatásosságát úgy növelhetjük, ha a permetlé bejut a bokor rejtett zugaiba is.

Továbbra is nagy tömegben rajzanak a pattanóbogarak. A lárvái (a drótférgek) az igazán veszélyesek, mert sok tápnövényűek lévén a növények minden föld alatti részét károsítják. Mivel több évig tart kifejlődésük, a kártétel is 3-5 évig húzódik el, és minden évben súlyosbodik. A növények vetése, ültetése előtt győződjünk meg talajaink drótféreg-fertőzöttségéről, és ha szükséges, akkor fertőtlenítsük a talajt.

Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.

Forrás: Kertészet és Szőlészet