Jaime Jackson patkolókovács volt, de 1990-ben felhagyott a lovak patkolásával, és elkezdte népszerűsíteni a vadonélő lovak mintáján alapuló természetes körmölés módszerét. 1992-ben adta ki első könyvét, a The Natural Horse: Lessons from the Wild (A természetes ló: Leckék a vadonból) címmel, melyben a vadlovakkal kapcsolatos tanulmányait dokumentálta, és lényeges ajánlásokat tett arra vonatkozóan,
hogyan lehetne jobban kielégíteni a háziasított lovak biológiai igényeit.
2007-ben pedig megjelent a „Paddock Pradise – Útmutató a természetes lótartáshoz” című könyve.
Az állatkertekben jellemzően úgy próbálják kialakítani az egyes állatfajok élőhelyét, kifutóját, hogy az hasonlítson és utánozza azt a természetes közeget, ahol eredetileg élnek, és ahol az állatok ösztöneiknek megfelelően, a DNS-ükben rögzült viselkedési és mozgásformáikat követhetik.
A hagyományos négyszögletes alaprajzú karámokkal ellentétben – ahol a lovak jellemzően egy helyben állva esznek egész nap – a Paddock Paradise rendszerében a vadlovak által kialakított ösvények mintájára belső kerítések használatával sávokat, mesterséges ösvényeket alakítanak ki. Ezáltal szimulálják a természetes élőhelyet. Mint a vadonban, a Paddock Paradise rendszerében egy végtelen sávrendszert alakítanak ki egy meghatározott területen belül, ami lehet egy nagy legelő vagy akár kisebb karám is. Ezt a sávrendszert úgy képzelhetjük el, hogy egy téglalap alakú karám külső kerítésétől mérve 10-15 méterre egy belső kerítést húznak végig, ily módon folyosót létre hozva a nagy kerítésen belül. Ezen a sávon közlekedhetnek a lovak. Minél hosszabb ez a sáv, annál jobb.
Írásunk Jancsó Ritának a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes cikke alapján készült.