A pekingi döntéshozókat váratlanul érte és nagyon meglepte, hogy az amerikai elnök csütörtökön bejelentette, nem elégedett az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások alakulásával, ezért szeptember 1-től 10 százalékos pótlólagos vámot vetnek ki évi 300 milliárd dollár értékű kínai importcikkre. Ez az Egyesült Államokba irányuló kínai termékek azon fennmaradó része, amelyeket eddig nem sújtottak pótvámmal. A kínai kormány határozott válaszlépéseket ígért.
A Bloomberg hírügynökség jól tájékozott kínai forrásokra hivatkozva arról számolt be hétfőn, hogy a kínai kormány felszólította az állami tulajdonú vállalatokat, függesszék fel az amerikai agrártermékek vásárlását. Ez meg is történt, a vállalatok kivárnak, a tárgyalások alakulásától függ a következő lépés.
bár ők nem kaptak semmilyen tájékoztatást a kormánytól az esetleges változtatásokról.
A kínai vállalatok Dél-Amerika felé fordultak, és onnan próbálják pótolni a kieső amerikai importot.
Darin Friedrichs, az INTL FCStone New York-i székhelyű pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalat ázsiai árupiacokra szakosodott elemzője a Bloomberg TV-nek nyilatkozva rámutatott, hogy Kína az Egyesült Államok egyik legnagyobb agrárkereskedelmi partnere. Ha leállítja importját, azt megérzik az amerikai gazdák és Trump elnök vidéki szavazói. A megtorlásnak nyilvánvaló módja az, ha a kínaiak még a jövő évi elnökválasztás előtt ütnek vissza.
A kínai kereskedelmi minisztérium nem válaszolt az amerikai agrárimport leállítását firtató kérdésekre.
Hszi Csin-ping kínai elnök azt ígérte Donald Trump amerikai elnöknek a június végén Oszakában tartott személyes találkozójukon – amelyen újra kereskedelmi „tűzszünetet” kötöttek a kétoldalú tárgyalások idejére, és amelyet Trump elnök éppen az újabb pótvám bevezetésével szegett meg -, hogy Kína nagyobb mennyiségben fog mezőgazdasági termékeket vásárolni az Egyesült Államoktól. Trump elnök azonban azóta is arra panaszkodik, hogy a kínai fél nem tartotta be ezt az ígéretét.
Ezen belül az agrártermékek értéke 9,3 milliárd dollárra rúgott, amivel Kína a negyedik legnagyobb felvevő piaca volt az amerikai mezőgazdasági cikkeknek. A legnagyobb értékben, 3,1 milliárd dollárért szójababot importáltak Kínába az Egyesült Államokból.