A kutatás során megvizsgálták az alma összes részének, a kocsány, a héj, a gyümölcshús, a mag és a csészelevelek baktériumflóráját. Hagyományos és biotermesztésből származó gyümölcsöket is górcső alá vettek. Eredményeiket a Frontiers of Microbiology szaklapban publikálták.
Egy átlagos méretű, 240 grammos almában – mind a bio, mind pedig a hagyományos gazdálkodásból származó termésben – mintegy 100 millió baktérium található, aminek nagy része az almacsutkában, azon belül is a magokban van, amit általában kidobunk. A gyümölcshúsban mindössze 10 millió baktériumsejtet számoltak. Éppen ezért a kutatók szerint
A bio alma baktérium-összetételét sokkal változatosabbnak és kiegyensúlyozottabbnak ítélték meg az osztrák kutatók. Ezzel magyarázható magasabb beltartalmi értéke és a jobb zamata is. A hagyományos termesztésű almában a hasznos baktériumok mellett magas csíraszámmal volt jelen a jól ismert Escherichia shigella, amely az embernél és a főemlősöknél a vérhas okozója. Ezt a fajt ugyanakkor a bio almából nem mutatták ki. Mindemellett a szintén közismert hasznos bélbaktérium, a Lactobacillus nemzetség tagjai nagy számban voltak jelen a bio almában, míg a hagyományos termésből nem voltak kimutathatók. Csakúgy mint a methylobaktérium, amely a fitohormonok termelésében, illetve az eper jellegzetes ízének kialakításában játszik fontos szerepet.
A kutatók más gyümölcsök baktériumflóráját is szeretnék részletesen megismerni. Véleményük szerint
Fontos lenne mélyebben megismerni és föltárni azt, hogy a táplálékban található mikrobiomok sokfélesége milyen mértékben hat emberi bélrendszer egészségvédő mikrobiomájára.