– hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a mai sajtótájékoztatón. Amikor 2008-ban felmértük az ágazat állapotát, kiderült, hogy bár a kibocsátás gyorsan nő, a magyar gazdálkodók jövedelemtermelő képessége csak valamivel több mint a fele az uniós átlagnak. Ezért indultak először a hűtőház- és tárolóépítésre szóló támogatási felhívások, majd a technológiafejlesztés és kapacitásbővítés került sorra, napjainkban a munkaerőt kímélő, minél precízebb technológiák bevezetése, a versenyképesség és energiahatékonyság javítása a fő cél.
Az ágazat eddig is sokat fejlődött, hiszen 2010 és 2018 között 25 százalékos növekedéssel 3236 milliárd forintos termelési értéket produkált tavaly. Mégis sok még az olyan hazai mezőgazdasági termék, amit külföldön dolgoznak föl, és ezen kíván változtatni a szaktárca.
Két évvel ezelőtt bonyolították le az ÉLIP1 pályázatot, akkor hatalmas volt a túligénylés, és ez vezette az Agrárminisztériumot arra, hogy újra megnyissa ezt a lehetőséget 50 milliárdos keretösszeggel.
Az élelmiszeripari fejlesztés célterületen 235 kérelem kapott pozitív elbírálást 40 milliárd forint, a borászati fejlesztés területén pedig 117 kérelem 8,9 milliárd forint támogatási összeggel.
Mindig vannak visszacsurgó pályázati pénzek, ezekből nyitnak meg újra pályázatokat, tette hozzá Viski József helyettes államtitkár, hogy a 2014-2020-as uniós pénzügyi időszak támogatási lehetőségeit teljes mértékben ki tudjuk használni.
Ebben az időszakban 270 ezer kérelmet bírált el a minisztérium ás 191 nyertesnek 1372 milliárd forint kifizetését vállalta.