A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Növényvédelmi Szövetség (NSZ), illetve a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) az OMÉK-on megrendezett szántóföldi növénytermesztési szakmai konferenciáján a a hazai ágazat helyzetét vitatták meg a résztvevők.
– hangsúlyozta Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár a gabonapiaci lehetőségeket körüljáró panelben.
A résztvevő szakemberek egyetértettek abban, hogy az októberben hivatalba lépő lengyel EU-s agrárbiztos személye nem garancia arra, hogy nagyobb változások lesznek a gazdálkodás uniós szabályozásában, a hazai szabályozást pedig több tekintetben is a közösségen belüli legjobbnak ítélték.
A legnagyobb kihívást azonban nem a brüsszeli bürokrácia, hanem a klímaváltozás jelenti ma a gabonapiac számára. Erre pedig a gazdálkodóknak több téren is fel kell készülniük – hangsúlyozták a szakemberek. Egyrészt a növénybiztosítások területén úgy tűnik, nem éri meg spórolni és kihagyni a vihar-, illetve felhőszakadási kárt, mint kockázati tényezőt, másrészt mind a termesztett fajtákban, mind az alkalmazott technológiában figyelemmel kell lenni a klimatikus változásokra.
MERÉSZ együttműködésAz Európai Unió környezetvédelmi szempontokra hivatkozva a repülőgépes védekezések megszüntetésére törekszik. Hazánkban azonban több mint 50 éve dolgoznak az agráriumban merevszárnyú repülőgépek, és a helikopteres permetezéseknek is már több mint 35 éves múltja van sok esetben csak ezzel a megoldással védhető meg hatékonyan az adott kultúra. A Nemzetei Agrárgazdasági Kamara és a Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetsége (MERÉSZ) ünnepélyes megállapodást kötöttek annak érdekében, hogy a légi védekezés továbbra is rendelkezésre álljon a gazdálkodók számára. |
A konferencia termelői kihívásokkal foglalkozó paneljének tagjai – valamennyien növényvédelemmel foglalkozó cégek képviselői – egyetértettek abban, hogy a klímaváltozást az a termelő fogja túlélni, aki megfelelő fajtaválasztással, a szélsőséges időjárásra adekvát választ adó technológiával és növényvédelemmel készül a jövőre.
A klímaváltozással is összefüggésbe hozható a termés minősége, ahol ma Magyarországon a legkiválóbbtól a fuzáriummal és egyéb toxinokkal fertőzött eladhatatlanig mindenféle minőségű gabona van. Ennek következtében nagy árkülönbségek is alakultak ki, sőt a jó minőségű terményt tekintve vákuumot is tapasztalnak a piaci szereplők.
A külpiaci értékesítésnél a magyar gazdálkodók mintegy 20 eurós hátránnyal indulnak a tengeri kikötővel rendelkező országok gazdálkodóival szemben, így a szakemberek azt hangsúlyozták, hogy amit lehet, helyben dolgozzunk fel.
és ahogy a résztvevők hangsúlyozták, a bioműanyagoké a nem is olyan távoli jövő. Óriási beruházást igénylő gyárak épülnek már ma is, és erre a piaci lehetőségre érdemes minél többeknek előre készülni.