0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Körbeutazza Európát egy üvegház

Európában biztonságosan, fenntarthatóan, a környezetet tiszteletben tartva, és nyomon követhetően termesztik a zöldséget – így szól az üzenet, és bár nem folytatódik azzal, hogy „nem úgy, mint…”, mégis mintha benne lenne a mondatban, hogy mindenki gondolja tovább tetszése szerint.

Nagyjából ez a fő üzenete a CuTE (cultivating the taste of Europe) nevű roadshow-nak, amelynek keretében egy rögtönzött kis növényházat utaztatnak körbe Európa számos országán azzal a céllal, hogy

közelebb vigyék a fogyasztókhoz az üvegházi/fóliás zöldségtermesztés olykor misztikusnak vélt világát.

A szeptemberben kezdődött roadshow még több mint egy évig tart, és sajnos Magyarországot nem érinti, pedig egy csomó érdekességet mutatnak be a növényházi zöldségtermesztésről. Egyebek között azt, hogy az európai növényházakban általánosan elterjedt a biológiai növényvédelem, és poszméhek porozzák be a virágokat, vagyis – a köztudatból sajnos még mindig ki nem kopott sztereotípiával szemben –

egyáltalán nem úsznak a növényvédő szerben az üvegházi zöldségek, sőt.

A mobil növényház hat európai országot jár be – Belgiumot, valamint Német-, Görög-, Francia-, Lengyel- és Spanyolországot –, és tizenegy gyümölcs- és zöldségfaj termesztésére fókuszál. Ezek a szamóca, az alma, a görög- és sárgadinnye, a szőlő, a kivi, a paradicsom, a paprika, az uborka, a padlizsán és a cukkini (bár növényházról van szó, a szabadföldön termeszthető fajokról sem feledkeznek meg).

A roadshow az uniós FruitVegetablesEUROPE szövetség, illetve öt, hasonló tevékenységű nemzeti szövetség közös munkája révén jöhetett létre. A fruchthandel.de portál Manuel Galdeanót, a spanyol APROA szövetség elnökét idézte, aki így fogalmazott:

„Büszkék vagyunk rá, hogy megmutathatjuk, mennyire fenntartható és innovatív dolog a növényházi zöldségtermesztés.
Hogy a növényházban kevesebb erőforrásból mennyivel többet tudunk kihozni, hogy mennyire takarékosan bánunk a vízzel, és hogy miként oldjuk meg a károsítók elleni védekezést biológiai módszerekkel.”
Forrás: magyarmezogazdasag.hu