Általános megközelítésben úgy tartjuk, hogy a szőlő föld alatti élő tömege valamelyest tükrözi a föld fölötti részek kiterjedését, vagyis egy tőke gyökérzetének többsége közvetlenül a növény alatt, ott is elsősorban a 20-60 cm-es talajrétegben található. A liánszerűen növő felső részekhez hasonlóan a gyökerek is erősen növekednek, akár 2-5 méterre is elkúszhatnak anyanövényüktől. A hajtásoktól eltérően azonban nem aggresszíven leárnyékolni akarják a támasztékul szolgáló fákat, bokrokat, elhódítva előlük a napfényt.
Tiszta sorköz vagy takarónövény
A hagyományos termesztésben a nagyjából 1 × 1 méteres sűrű térállás mellett nem volt túl sok mozgástér a tőkék közötti területek változatos művelésére. Őseink többszöri kapálással, kézi munkával tartották tisztán az ültetvényeket.
Ebben az esetben a takarónövényzet nemcsak a művelést, a szüretet nehezíthetné, de párologtatásával a gombás betegségek terjedéséhez is ideális közeget teremtene.
Ehhez feltehetően az Alpokalját jellemző jobb csapadékviszonyok is hozzájárulhattak. A régi szőlőtermesztést boncolgató néprajzi munkák azt is megemlítik, hogy csapadékos nyarakon az utolsó, vagyis zsendülés előtti kapálást elhagyták őseink, helyette csak lesarlózták a zöldet a tőkék alól a jószágnak. Az ideiglenesen meghagyott takarónövényzet egyik szerepe valami szükségszerű konkurencia teremtése lehetett, hogy megakadályozzák a bogyó fölrepedését, illetve a túlzott hajtásnövekedést.
Ezzel nemcsak ültetvényeink váltak szét sorokra és sorközökre, de művelésük és sajátosságaik is elkülönültek. A nagyüzemi szőlőtermesztés éveiben is tartották magukat az ugarszerű műveléshez: a sorközöket mechanikai műveléssel rendezték, a soraljakat gyomirtózták.
Ez nemcsak a biodiverzitás, a talajélet, de az ültetvények megközelíthetősége szempontjából is előnyös. A soraljak művelésére pedig rendelkezésre állnak mechanikai (pl. kitérő rendszerű) eszközök.
Időnként lazítsunk mélyebben is
Az üzemi termesztés múltjából és jelenéből a házikertben is profitálhatunk, az alapelvek ugyanis hasonlók. A szőlő gyökerei a 20-60 cm-es rétegben találhatók általában. Ehhez képest mélyebbre húzódhatnak az esetleges konkurencia elől, de ezt mindenképpen csak erős kondíciójú tőkéknél várjuk.
A házikertek nagy előnye, hogy nem feltétlenül kell szabályos sor- és tőtávolságot tartanunk, így a szomszédos tőkék gyökérzete nem jelent konkurenciát, a föld alatti szervek szabadabban terjeszkedhetnek, jobb ellátást biztosítva még szélsőséges időjárás esetén is.
De ha módunk van rá, néhány évente lazítsuk át az alsóbb talajrétegeket is, lehetőség szerint egészen a szőlő fő gyökérzónájáig. Ez elősegíti a víz könnyebb leszivárgását, és a levegősebb, jobb szerkezetű talaj a növekedés szempontjából is igen előnyös lesz.
A választás szempontjai
Lugasformánktól függően bátran ültessünk más hasznos vagy dekoratív növényt a szőlőnk alá. Be is füvesíthetjük akár a tőkék környékét.
A sűrű gyep ugyanis olyan „szövedéket” képezhet a talajfelszínen, ami szinte elzárja a leszivárgó víz útját az alsóbb rétegek elől. A másik fontos szempont, hogy a szőlő alá kerülő növények ne nőjenek túl magasra, különben árnyékolhatnak (rontva az érés és rügytermékenyülés feltételeit), illetve párologtatásukkal nedvesíthetik a lombozat és főként a fürtzóna körüli levegőt. Ez pedig különösen kedvező a gombás betegségeknek.
Lehetőség szerint kerüljük az intenzív locsolást, sok vizet igénylő fajokat is, mert ha azoknak „mindent megadunk”, harmatgyökér-képzésre sarkalljuk a szőlőt. Ha pedig az ideiglenes lakótárs kikerül a tőkék alól, megsínylik a többletellátás elapadását.
Az érzékenységet is hordozó harmatgyökér-képződés mellett ki kell emelnünk, hogy önmagában a túl sok víz hatása sem feltétlenül kedvező. A növekedés időszakában a zöldmunkát sokasítjuk a túlzó öntözéssel. Az éréshez közeledve pedig csak fölösegesen hizlaljuk a bogyókat, amivel az ízek is hígulnak, de a rothadás veszélye is fokozódik.
[[{„fid”:”79168″,”view_mode”:”wysiwyg”,”fields”:{„format”:”wysiwyg”,”field_file_image_title_text[und][0][value]”:”Üzemi szinten a váltott sorművelés is megoldás lehet.”,”field_file_image_alt_text[und][0][value]”:false,”field_file_image_source[und][0][value]”:””},”type”:”media”,”field_deltas”:{„1”:{„format”:”wysiwyg”,”field_file_image_title_text[und][0][value]”:”Üzemi szinten a váltott sorművelés is megoldás lehet.”,”field_file_image_alt_text[und][0][value]”:false,”field_file_image_source[und][0][value]”:””}},”attributes”:{„title”:”Üzemi szinten a váltott sorművelés is megoldás lehet.”,”class”:”media-element file-wysiwyg”,”data-delta”:”1″}}]]