0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A növényvédő szerek okozta károk

A hormonhatású gyomirtó szerek, amelyeket elsősorban a gabonaféléknél és a kukoricában használnak, a légmozgás hatására elérhetik a szőlőültetvényeket is, ahol nagy károkat okozhatnak.

A hormonhatású gyomirtó szerek hatására a károsított levelek elveszítik jellegzetes formájukat, gyakran még szőlőlevélre sem hasonlítanak. Jellegzetes még az erezet kivilágosodása, torzulása, az érközi részek rendellenes fejlődése. A levél fogazata erősen hegyezett lesz, a levéllemez legyező alakúra húzódik össze, a vállöböl pedig kinyílik.

Erősebb károsodás esetén a hajtáscsúcs, a fürt, a kocsány is torzul, gyakran összecsavarodik.

Ha a gyomirtó- szer-hatás közvetlenül a virágzás előtt éri a szőlőt, a fürtök is károsodhatnak; lehullanak a bimbók, a fürtrészek, így a termés egy része elvész.

Az ilyen jellegű károk megelőzhetők, ha betartjuk a növényvédelmi előírásokat, amelyek pontosan meghatározzák a gyomirtó szerek felhasználási módját, pl. a szőlővel szomszédos területen légi úton tilos hormonhatású szert használni.

Az elemi kén tartalmú gombaölő szerek használata során fontos figyelembe venni, hogy a kén magas léghőmérsékleten (25°C felett), tűző napsütésben perzselést okozhat a növényeken.

Ilyen esetben a bogyóhéjon barna parás foltok keletkeznek és nem ritka a szövetek elhalása sem, az ún. mart nekrózis tünet kialakulása. Virágzáskor a nagy koncentrációban történő permetezés pedig madárkás (hiányos) fürtök kialakulásához vezethet.

Jó tudni!

A szőlőlisztharmat több mint 150 éve ismert, súlyos termésveszteségeket okozó, és egyben az egyik legnehezebben leküzdhető szőlőbetegség. A kórokozója a bogyók fertőzésével okozza a legnagyobb kárt, és nem ritka a száz százalékos termésveszteség sem. Legismertebb tünete a „sérves bogyó”, amikor a fertőzés következtében a bogyóhéj megbarnul és beszárad, a bogyó nem nő tovább és általában felreped, a mag pedig kilóg belőle. A gomba micéliuma az egyéves vesszők felületét is megfertőzi, amelyen barna, hálószerű, megnyúlt foltok keletkeznek.
A beérett vesszőkön a foltok sötét, fekete színűek és megfigyelhető az elhalt kéregszövet repedezése is.

A kórokozó kétféleképpen telel: a rügyekbe húzódó gombafonalakkal, valamint a szőlőleveleken az ősszel nagy tömegben képződő ivaros termőképletekkel, az ún. kleisztotéciumokkal.

A lisztharmat áttelelő ivaros termőképletei számának csökkentésére ősszel, a szüret után, még a lombhullás előtt (!), valamint kora tavasszal lemosó permetezés javasolt!

 

Forrás: Kerti Kalendárium